A dán kormány az arcot takaró fátylak betiltását és az imatermek felszámolását tervezi az iskolákban és egyetemeken. Mette Frederiksen kormányfő azt mondta, hogy a kabinet tilalmat tervez bevezetni az arcot a szemek kivételével eltakaró, zömében muszlim nők által viselt nikábra. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy joghézagok miatt „muszlim társadalmi kontroll” alakult ki, ami a nők elnyomásához vezetett a dán oktatási intézményekben.

Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet kutatója az InfoRádióban a szigorítás hátteréről elmondta, hogy az ország már 2018-ban elfogadott egy törvényt, amely megtiltja az arc eltakarását, tehát tipikusan a nikáb és a burka viselését. Ez a törvény eddig csak a közterületeken volt érvényes, most ki kívánják terjeszteni az oktatási intézményekre, továbbá az egyetemeken be is szüntetnék az úgynevezett imaszobákat.

Ezekre az intézkedésekre azért kerül sor, mert egy bizottság, amely a nők egyenjogúságát vizsgálta – Elfelejtett Női Küzdelmek Bizottsága – arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási intézményekben nincsenek a muszlim nők megvédve a társadalmi elnyomástól, ezért van szükség ezekre az intézkedésekre.

A javaslat egyik kritikája abból a felvetésből indul ki, hogy mi történik akkor, amikor a muszlim nő hazamegy és becsukja az ajtót.

„Ez a nők marginalizációjához vezethet, megtörténik az is, hogy azok a nők, akik nem tudnak ellenállni a patriarchális nyomásnak a férjük, családjuk részéről, valószínűleg el fognak vonulni. Ez is egy probléma, ugyanakkor a bizottság is azt javasolja a kormánynak, hogy erősítsék ezt a védelmi rendszert, ami jelenleg érvényben van, hogy telefonon segítséget kérhetnek a nők” – mutatott rá a szakértő.

Példaként említette, hogy Koppenhágában 2023-ban 600 olyan esetet is regisztráltak, amikor a nők betelefonáltak, segítséget kértek a hatóságoktól olyan esetekben, amikor őket elnyomás vagy erőszak érte a „becsületkultúra” alapján, tehát a családjuk vagy a férjük kényszerítette őket.

Kovács Emese úgy látja, a tervezetet elfogadja a dán társadalom; az eredeti szigorítást 2018-ban a liberális-jobboldali kormány vezette be széles körű támogatással a parlamentben, jelenleg pedig a szociáldemokrata-liberális koalíciós kormány javasolja ugyanezt, tehát a társadalmi kontroll problémáját szerinte nagyon komolyan veszik, és több olyan szabályt is hoztak már eddig is, amely hozzátesz a nők érdekérvényesítéséhez.

Korlátozott vallásszabadság?

Az viszont a kutató szerint is „nagyon problematikus kérdés”, hogy mit szól a dániai muszlim közösség a többségi társadalom normáihoz. Az a feszültség nyilvánul meg a kérdésben, hogy a muszlimok magukkal hozták a patriarchális berendezkedést, ami nem illeszkedik a dán felfogáshoz, amelyben az egyenjogúság, a szabadság és az egyén áll a középpontban; a muszlimoknál „a család becsülete mindent is felülír”. Kovács Emese szerint végül a dán állam a törvényeivel, demokratikus úton próbálja megoldani ezt a nagyon szenzitív kérdést.

Mert tény: a dán szabály korlátozza a muszlimok vallásszabadságát az arcelfedés tilalmával, ezzel belép az ember, a család magánéletébe. Ugyanakkor a törvény megfogalmazása – mint Kovács Emese rámutatott – szándékosan „vallássemleges”, nem diszkriminál a muszlim közösségek kárára.

„A dán állam ugyanígy próbál eljárni más területeken is, a jóléti szolgáltatások is mindenki számára egyenlően járnak, de vannak területek, ahol azért az állam túlnyúlhat a hatáskörén” – jegyezte meg. Utóbbira példaként említette, hogy bizonyos „gettóterületeken” a bevándorlókat rákényszerítik, hogy a gyerekeiket minél hamarabb intézménybe adják, segítve az integrációjukat. Ez túlléphet bizonyos határokat a muszlim családok szemszögéből nézve, de a dán állam ezt szükségesnek tartja, ezzel érvel.

A francia "párhuzam"

Hogy a nikáb és a burka tilalmából nem következik-e, hogy a kereszt is tiltható a diszkriminációmentesség jegyében, arról azt mondta, Franciaországban épp ilyen tendencia körvonalazódik, hiszen ott oktatási intézményekben már 2004 óra nincsenek vallási jelképek, kereszt és például hatágú zsidó csillag sem; ott viszont ennek az az oka, hogy a szekularizációt erősítsék, vagyis az egyház és az állam szétválasztását.

„Dániában a burka- és a nikábtilalom mögött az áll, hogy az arc eltakarása nem egyezik meg a dán társadalom értékeivel. Hogy valakinek kereszt vagy más szimbólum van a nyakában, ez nem tartozik a törvény alá, és hidzsábot is lehet viselni, ami csak a hajat takarja el a fejből” – egyértelműsítette Kovács Emese.