Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az amerikai légierőben rendszeresített Northrop Grumman B-2 Spirit lopakodó nehézbombázó repülőgépek egyike leszállni készül honi bázisán, a Missouri állambeli Whiteman légitámaszponton, ahová a B-2-esek köteléke iráni célpontok elleni légicsapásból tért vissza 2025. június 22-én.
Nyitókép: MTI/AP/David Smith

Vészjósló atomhírek jöttek Iránról

Teherán néhány hónapon belül újrakezdheti az urándúsítást - nyilatkozta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója az amerikai CBS News televíziónak.

"A kapacitásuk megvan. Mondhatnám, hogy néhány hónapon belül több centrifuga-kaszkád is működhet és dúsított uránt termelhet" - mondta Grossi a pénteken rögzített és vasárnap műsorba került interjúban.

A múlt héten három iráni nukleáris létesítmény ellen végrehajtott amerikai légitámadás okozta károk mértéke továbbra sem tisztázott. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az iráni állami televíziónak, az IRIB-nek azt mondta: a támadások "jelentős" károkat okoztak az ország nukleáris infrastruktúrájában.

Donald Trump nyilatkozata szerint az amerikai bombázások évekkel visszavetették Irán nukleáris fegyverprogramját. Grossi az interjúban azonban úgy fogalmazott, hogy "őszintén szólva nem lehet azt állítani, hogy minden eltűnt és nincs ott semmi".

Elmondta, hogy az IAEA elsősorban az Iránban található dúsított urán felkutatására koncentrál, és hozzátette, hogy az ügynökség évek óta kérdezi, miért találták dúsított urán nyomait különböző helyeken. "Egyszerűen nem kaptunk hiteles válaszokat. Ha volt ilyen anyag, akkor hol van? Lehet, hogy még több is van. Nem tudjuk" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×