A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy ma is óriási a nyomás arra vonatkozóan, hogy a Külügyek tanácsa fogadjon el egy új, minden eddiginél szigorúbb szankciós csomagot, illetve minden eddiginél több fegyvert és pénzt küldjön Ukrajnába, amellett, hogy mielőbb vegyék fel az országot az EU-ba – ezeket a hétfői ülés elején az ukrán külügyminiszter személyesen kérte. El szeretné még érni Kijev azt, hogy az unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból.

"Mi azonban mindennek ellenálltunk" – szögezte le Szijjártó Péter, hangsúlyozva, hogy Magyarország semmilyen újabb pénzügyi támogatáshoz, fegyverszállításhoz, sem katonai művelethez nem hajlandó hozzájárulni. Megemlítette, hogy csak 2025-ben 10 ezer milliárd forintnyi támogatást juttatott az EU Ukrajnába.

"Azt követelték a mai napon, hogy minél erősebb, minél átfogóbb, az energiaszektort minél súlyosabban megbüntető szankciós csomagot hozzunk létre. Mi azonban Szlovákiával a mai napon megakadályoztuk a szankciós csomag elfogadását. És ezt azért tettük, mert mindezzel párhuzamosan az Európai Unió, Brüsszel meg akarja tiltani a tagállamoknak, így Magyarországnak és Szlovákiának is azt, hogy az eddigiekhez hasonlóan olcsó orosz földgázt és olcsó orosz kőolajat vásároljunk. Ez a javaslat tönkretenné Magyarország energiabiztonságát, ez a javaslat súlyos függőségi helyzetbe hozna minket az energiaellátás szempontjából, és ez a javaslat kétszeresére, háromszorosára emelné a magyar családok által fizetendő rezsiköltséget. Mi nem vagyunk hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek fizessék meg Ukrajna támogatásának árát" – indokolt a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: miközben Brüsszelben minden egyes magyar törvényt mikroszkóppal néznek meg, hogy az megfelel-e az európai uniós szabályoknak, addig "ezek a jogállamisági képmutató világbajnokok az Európai Unió vonatkozó szabályait durván megsértve akarják megtiltani nekünk az orosz olcsó kőolaj és földgáz vásárlását". Utalt a 2022-ben elfogadott 6. szankciós csomag tárgyalásakor Magyarországnak és Szlovákiának korlátlan időre megszavazott, az orosz kőolajvásárlási tilalom alóli mentességet jelentő európai tanácsi döntésre.

Azt is kiemelte, hogy a földgáz esetében nincsenek hasonló szankciók, ezért van az, hogy a nyugat-európai országok most is – rekordmértékben – vásárolnak Oroszországból cseppfolyósított földgázt. De az Európai Bizottság szintén egy minősített többségű döntéssel, a tagállamokat megkerülve, az egyhangúság elvét kiiktatva akar bevezetni egy földgázvásárlási tilalmat, ami elfogadhatatlan, az európai jogszabályok nagyon durva megsértése, ezért a szlovák-magyar vétó.

Elmondta még, hogy az ukrán külügyminiszter már nem csak azt követelte az ülésen, hogy gyorsan vegyék fel Ukrajnát az Európai Unióba, hanem azt is, hogy az ukrán termékek záros határidőn belül, még a csatlakozásuk előtt bejuthassanak az Európai Unió piacára. Ez súlyos gazdasági károkat, a magyar gazdaság számára súlyos fenyegetést jelentene.

"Azt is világossá tettem, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait lábbal tiporják. És az ukránok 10 éve hülyének néznek minket, és 10 éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd az európai uniós tagországok és Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében. Nekik nem kell tenni semmit. A mai napon az elmúlt majdnem 11 éves karrierem egyik legdurvább mondatát hallottam, mégpedig az Európai Unió biztonságpolitikai főképviselőjétől, Kaja Kallastól, aki a magyar nemzeti közösség, a kárpátaljai magyar kisebbség védelme érdekében tett felszólalásomra azzal reagált, hogy az Európai Unión belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül" – fogalmazott Szijjártó Péter, közölve, hogy botrányos, ha az európai főképviselő megengedhet magának egy ilyen megszólalást. Azt is nyomatékosította, hogy az ukránok az uniós csatlakozásban egy "egy tapodtat sem léphetnek előre mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogait a Kárpátalján vissza nem adják. Nincs az a nyomás Brüsszelből, nincs az a nyomás Brüsszelből, ami feladásra kényszerítene minket a kárpátaljai magyarok védelme tekintetében".