Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor: a tét Magyarország energiaellátása

Tegnap elindult egy fontos csata Brüsszelben. A tét Magyarország energiaellátása - írta Orbán Viktor miniszterelnök keddi Facebook-bejegyzésében.

Mint fogalmazott: "a tét nem kisebb, mint hogy sikerül-e megvédeni a magyar háztartásokat a brüsszeli bürokraták és Zelenszkij közös tervétől, amellyel veszélybe sodornák Magyarország kőolaj- és földgázellátását, és az egekbe emelnék a magyarok rezsiköltségeit".

Úgy látja, hogy miközben a Közel-Keleten kitört háború miatt felfelé kúszik a világpiacon a kőolaj és a földgáz ára, Brüsszel mintha kifejezetten tetézni akarná a bajt. Mindenáron ki akarják tiltani az Európai Unió területéről az orosz energiahordozókat - olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint józan ésszel nem nehéz felmérni, hogy mi következik, ha ez megvalósul. Az elhibázott szankciós politika miatt Európa a versenytársainál már most is jóval drágábban jut energiához. Ha Brüsszel véglegesen kivezeti az orosz forrásokat, az azt jelenti, hogy elzárják a Magyarország kőolaj- és földgázellátását biztosító legfontosabb vezetékeket. Ez egy háború közepén hihetetlenül veszélyes - tette hozzá.

"Mindezt most, a Közel-Keleten dúló háború árnyékában tenni egyenesen őrültség. Hogy miért teszik mégis? Azért, mert a brüsszeli bürokraták nem az európai emberek érdekeit nézik. A brüsszeli bürokraták rettegnek attól, hogy a háború egyszer véget ér. Akkor szembe kell nézzenek azzal, mit értek el a rengeteg fegyverrel és pénzzel, amit a háborúba küldtek. A politikai túlélésükért küzdenek, ezért hidegen hagyja őket, ha a döntéseik következtében a magyar háztartások rezsiköltségei elszállnak" - írta a miniszterelnök.

Orbán Viktor bejegyzésében rögzítette: "nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát velünk fizettessék meg! Ezért tegnap Szlovákiával együtt megakadályoztunk egy olyan határozatot, ami zöld utat adott volna a Bizottság javaslatainak".

Brüsszel és szövetségesei az ukránok pártján, mi a magyarok oldalán állunk! - zárta bejegyzését a miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×