Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Izraeli támadás Iránban - "Amerika nem érintett"

A washingtoni külügy állítása szerint nem egyeztette Amerikával Izrael a péntek hajnali támadást jelentő döntést.

Izrael egyoldalú műveletbe kezdett Irán ellen, az Egyesült Államok nem érintett a péntek hajnali légicsapásokban - közölte az amerikai külügyminiszter Washingtonban.

Az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy megvédje erőit és érdekeltségeit a térségben - tudatta Marco Rubio, aki egyúttal óva intette Iránt attól, hogy amerikai állampolgárokat vagy érdekeltségeket vegyen célba.

Donald "Trump elnök és az adminisztráció minden szükséges lépést megtett erőink védelmében, és szoros kapcsolatban marad térségbeli partnereinkkel" - olvasható Marco Rubio közleményében.

Izrael a hadsereg bejelentése szerint annak érdekében hajtott végre légicsapásokat Iránban, hogy gyengítse Teherán nukleáris képességeit és megsemmisítse nagy hatótávolságú rakétáit. A közlemény szerint Irán az elmúlt hónapokban jelentős előrelépést tett nukleáris fegyverprogramjában.

Donald Trump csütörtökön már beszélt arról, hogy Izrael támadása Irán ellen "nagyon könnyen megtörténhet". Az elnök az Irán körüli konfliktust "nagyon egyszerűnek" nevezte, amely arról szól, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyver birtokába. Hangsúlyozta, hogy szeretné elkerülni a konfliktust, és megjegyezte, hogy ennek érdekében Iránnak aktívabban kellene a tárgyalásokat folytatnia.

Marco Rubio most hozzátette: Izrael arról tájékoztatta Washingtont, hogy lépése önvédelmi okokból vált szükségessé.

Fehér házi források szerint az izraeli légicsapás fejleményeit Donald Trump a Fehér Házból követi magas rangú tisztségviselők jelenlétében, és pénteken tanácskozik az amerikai nemzetbiztonsági kabinet is.

Eredetileg vasárnapra tervezték az amerikai-iráni tárgyalássorozat hatodik fordulóját Ománban.

Szerdán az amerikai külügyminisztérium és védelmi minisztérium engedélyt adott a távozásra a "nem létfontosságú" diplomáciai és katonai személyzet számára a Közel-Kelet térségéből. Mint a diplomáciai tárca közölte, az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségén elrendelték a mindennapos működéshez nem feltétlenül szükséges személyzet távozását, míg Bahrein és Kuvait esetében önkéntes alapon kaptak engedélyt erre az ugyanebbe a körbe tartozók, valamint a diplomaták hozzátartozói.

Az Egyesült Államok hadseregének Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerdán azt közölte, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter felhatalmazást adott a térségben állomásozó amerikai katonai személyzet hozzátartozóinak önkéntes távozására. A parancsnokság "figyelemmel kíséri a Közel-Keleten növekvő feszültséget" - tették hozzá a közleményben.

Csütörtöki amerikai sajtójelentések szerint Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott republikánus szenátoroknak nemrégiben arról beszélt, hogy ha Izrael atomlétesítményeket támad Iránban, akkor Teherán tömeges rakétaindítással válaszolhat, hogy túlterhelje az izraeli légvédelmet, és a konfliktussal számos emberéletet kockáztatnak.

Címlapról ajánljuk
Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok
Szász-Anhalt

Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok

Történelmi léptékű győzelmet jeleznek az első exit pollok az Alternatíva Németországért (AfD) számára a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson. Az ARD (Infratest dimap) felmérése 44,5, a ZDF (Forschungsgruppe Wahlen) kutatása pedig 44 százalékra teszi a párt támogatottságát. A második helyen álló, jelenleg kormányzó CDU mindkét mérés szerint mindössze 18,5 százalékot szerzett.

Európa szomorú új térképe

Az aszályok, a klímaváltozás, a vízhiány és a felmelegedés csökkentheti a mezőgazdasági hozamokat, átírhatja az ipar telephelyválasztását, az energiatermelést, a folyami szállítást, a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. Ennek európai vonatkozásairól írt elemzést Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; a részletekről Pásztor Szabolcs kutatási igazgatót kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×