Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
312.78
bux:
147542.85
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Szavazás a lengyelországi elnökválasztás napján, 2025. május 18-án Wroclawban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Krzysztof Cwik

Viszonylag magas volt délelőtt a részvételi arány Lengyelországban

Viszonylag magas volt a részvételi arány a lengyel elnökválasztás második fordulójában vasárnap délig, egyelőre a szavazásra jogosultak 24,83 százaléka élt választójogával - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).

Az első fordulóban ilyenkor 20,28 százalékos, a 2023-as parlamenti választáson pedig 21,51 százalékos volt a részvételi arány. A 2020-as elnökválasztás második fordulójában délig a jogosultak 24,73 százaléka ment el szavazni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg, és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig akár 70 százalék feletti részvételi arányt jeleztek előre.

Összesen közel 29 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön több mint 700 ezren regisztráltak.

Az elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 67,31 százaléka járult az urnákhoz, ami 1990 óta a legmagasabb részvétel volt. A második fordulóban eddig a legmagasabb - 68,23 százalékos - részvételi arányt 1995-ben jegyezték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.

A PKW elnöke, Sylwester Marciniak a sajtóértekezleten több szabálysértésről számolt be. A választást befolyásoló komoly incidens azonban szerinte nem történt.

Az országban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben. Az esti záráskor exit poll becsléseket tesznek közzé a várható eredményről.

Felmérések szerint szoros küzdelem várható a két befutó jelölt, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós politikus, valamint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó Karol Nawrocki között.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót azért kell rendezni, mert a május 18-i első fordulóban induló 13 jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát.

Címlapról ajánljuk
Menekülnének Szlovákiából a fiatalok
tudósítónktól

Menekülnének Szlovákiából a fiatalok

Egyre kevésbé bíznak abban, hogy hazájukban jobb jövő vár rájuk, és sokan közülük a kivándorlást is fontolgatják – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A felmérés egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a 18 és 24 év közötti szlovákiai fiatalok közül tízből akár nyolcan is elképzelhetőnek tartják, hogy külföldön keresnek jobb lehetőségeket.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Hiiába gyorsít a kormány a szélenergia-fejlesztéseken, még így is veszélyben lehet a 2030-as cél

Hiiába gyorsít a kormány a szélenergia-fejlesztéseken, még így is veszélyben lehet a 2030-as cél

A Tisza-kormány ígéretének megfelelően nagy lépést tett a hazai szélenergia-potenciál nagyobb mértékű kiaknázása felé, és felkérésére az Energiahivatal nyár végén már ki is írta az első új pályázatot. Azonban hiába az előző időszakkal éles kontrasztot alkotó szándék és gyors cselekvés, előfordulhat, hogy a pályázat nyomán kiépülő új kapacitás teljes üzembe állása akár 2032-ig is elhúzódhat. Az új turbinák ugyanis legkorábban 2030. szeptember 30.-án csatlakozhatnak a szintén fejlesztési programot kapó hálózathoz, vagyis azon év őszén, melynek végére a hazai szeles kapacitásnak a jelenlegi háromszorosára kellene bővülnie a még az előző kormány által kitűzött cél szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 7. 17:31
×
×