Infostart.hu
eur:
385.88
usd:
328.4
bux:
111289.36
2025. december 30. kedd Dávid
Szavazás a lengyelországi elnökválasztás napján, 2025. május 18-án Wroclawban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Krzysztof Cwik

Viszonylag magas volt délelőtt a részvételi arány Lengyelországban

Viszonylag magas volt a részvételi arány a lengyel elnökválasztás második fordulójában vasárnap délig, egyelőre a szavazásra jogosultak 24,83 százaléka élt választójogával - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).

Az első fordulóban ilyenkor 20,28 százalékos, a 2023-as parlamenti választáson pedig 21,51 százalékos volt a részvételi arány. A 2020-as elnökválasztás második fordulójában délig a jogosultak 24,73 százaléka ment el szavazni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg, és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig akár 70 százalék feletti részvételi arányt jeleztek előre.

Összesen közel 29 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön több mint 700 ezren regisztráltak.

Az elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 67,31 százaléka járult az urnákhoz, ami 1990 óta a legmagasabb részvétel volt. A második fordulóban eddig a legmagasabb - 68,23 százalékos - részvételi arányt 1995-ben jegyezték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.

A PKW elnöke, Sylwester Marciniak a sajtóértekezleten több szabálysértésről számolt be. A választást befolyásoló komoly incidens azonban szerinte nem történt.

Az országban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben. Az esti záráskor exit poll becsléseket tesznek közzé a várható eredményről.

Felmérések szerint szoros küzdelem várható a két befutó jelölt, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós politikus, valamint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó Karol Nawrocki között.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót azért kell rendezni, mert a május 18-i első fordulóban induló 13 jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát.

Címlapról ajánljuk
Berobbanások, visszavonulások, kilépések, botrányok – a legnagyobb belpolitikai események 2025-ben

Berobbanások, visszavonulások, kilépések, botrányok – a legnagyobb belpolitikai események 2025-ben

Bár országgyűlési választást csak 2026 tavaszán tartanak Magyarországon, a mögöttünk hagyott év jelentős része már az intenzív kampány jegyében zajlott. A következő szűk fél órában igyekszünk összefoglalni a két legnagyobb párt, vagyis a Fidesz és a Tisza küzdelmeit, de beszámolunk Gyurcsány Ferenc és a Momentum visszalépéséről is. Foglalkozunk a kormány és a főváros politikai csörtéivel, és a legnagyobb horderejű belpolitikai botrányokkal is. A közélet mellett természetesen a haszonállatokat és a szőlőültetvényeket pusztító járványokról is szót ejtünk.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×