Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.28
bux:
0
2025. december 26. péntek István
War 2022 in Ukraine. Concept of strained relations between  and war with Ukraine and Russia.Military issues and the concept of war
Nyitókép: Galeanu Mihai/Getty Images

Ukrajna reagált az orosz ajánlatra

Ukrajna kész június 2-án Isztambulban tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, ha a kezdeményező Moszkva előzetesen biztosítja a béke feltételeit, hogy a találkozó eredményes lehessen – közölte az ukrán védelmi miniszter.

Ukrajna már átadta a békememorandum saját változatát az orosz küldöttségnek, és sürgeti Moszkvát, hogy haladéktalanul ossza meg a saját változatát – mondta Rusztem Umerov.

„Nem ellenezzük a további találkozókat az oroszokkal, és várjuk a memorandumukat, hogy a találkozó ne legyen üres, és valóban közelebb vigyen minket a háború befejezéséhez” – fogalmazott.

Oroszország korábban azt javasolja, hogy június 2-án tartsák Ukrajnával a béketárgyalások második fordulóját Isztambulban.

„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán.

A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.

Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről, de a két fél elkötelezte magát egy példátlan mértékű, ezer-ezer emberre kiterjedő fogolycsere mellett, amely a múlt hét végén fejeződött be.

„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban - és nem csak a szavak szintjén - érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×