Infostart.hu
eur:
385.53
usd:
331.28
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti harcok miatt otthonukból elmenekült palesztinok érkeznek a belső menekültek sátortáborába a Gázai övezet északi részén fekvő Bét-Lahíja város tengerparti területén 2025. május 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Csicsmann László: legyünk őszinték, az EU képtelen hatni a gázai helyzetre

Egyre súlyosabb a humanitárius válság a Gázai övezetben az izraeli hadsereg offenzívája miatt. Több európai ország szankciók bevezetését sürgeti a kialakult helyzet miatt. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárával, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával beszélgettünk.

Az elmúlt hetekben Izrael ismét kiterjesztette a hadműveleteket a Gázai övezetben, miután a Katarban zajló tárgyalásokon nem sikerült meghosszabbítani a tűzszünetet azért, mert a Hamász nem tett eleget a zsidó állam azon követelésének, hogy haladéktalanul engedje szabadon az izraeli túszokat. A hadműveletek a humanitárius helyzetet is súlyosan érintik, hiszen Izrael tizenegy héten keresztül nem engedett be segélyszállítmányokat Gázába, hogy így gyakoroljon nyomást a palesztin iszlamista szervezetre. A blokádot végül május 20-án, hétfőn oldották fel – foglalta össze a helyzetet Csicsmann László.

A Közel-Kelet-szakértő megjegyezte: miután múlt hét hétfőn a terrorszervezet szabadon engedte utolsó amerikai–izraeli kettős állampolgárságú túszát, mindenki arra számított, hogy sikerült tűzszünetet kötni, ez azonban végül nem így történt, a harcok pedig tovább folytatódnak. Körülbelül félszáz izraeli túsz van a Hamász fogságában, de csak a felük lehet életben, erről pontos információk nincsenek jelenleg.

A Gázában az elmúlt hetekben sokat romlott a humanitárius helyzet,

éhínség van az övezetben és alapvető probléma a vízhiány; hallani olyanról is, hogy tengervizet fogyasztanak az emberek.

A gázai hatóságok közlése alapján állítólag több százan vesztették életüket amiatt, hogy nem jutottak be a segélyszállítmányok – mondta a Külügyi Intézet kutatója, hozzátéve: a segélyek kérdésében az Egyesült Államok is próbál nyomást gyakorolni Izraelre. Az övezet jelenlegi lakossága – becslések alapján – 2,1 millió fő, a háború kezdete óta nagyjából százezeren hagyták el különféle úton Gázát. A GPD 2023. október 7. óta 84 százalékkal esett vissza, ami jól tükrözi, hogy mennyire rossz a helyzet – tette hozzá.

Az egyetemi tanár elmondása alapján az izraeli lakosság megosztott az offenzívákkal kapcsolatban. Abból a szempontból egyetértés van, hogy a Hamászt fel kell számolni, ugyanakkor a tűzszünet mielőbbi elérése érdekében még jelentős tüntetéseket is tartanak, mert a – még életben lévő – túszok családtagjai mielőbb szeretnék viszontlátni a szeretteiket. A megosztottság másik jele, hogy sokan úgy látják, hogy a háború egyetlen célja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hatalmának meghosszabbítása – fogalmazott a szakértő.

Számos ország, köztük uniós tagállamok szankciókat szorgalmaznak Izraellel szemben a kialakult helyzet miatt. Csicsmann László jelezte, az elmúlt napokban megváltozott az uniós retorika, miután az EU fő külpolitikai vezetője, Kaja Kallas élesen kritizálta Izraelt, jelezve, hogy szankciókra lenne szükség, illetve a korábbi megállapodások felülvizsgálatára. A szakértő szerint viszont „ez nem így működik”, mert ebbe alapvetően valamennyi tagállamnak bele kell egyeznie, viszont Magyarország vagy Görögország, de valószínűleg Németország sem lenne ebben partner.

„Vagyis EU-s szinten nem lehet szankciókat keresztülvinni,

és legyünk őszinték, az unió az elmúlt másfél évben nem igazán tudta befolyásolni a gázai övezet, illetve egyáltalán a közel-keleti helyzetnek az alakulását” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×