Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője (b) leteszi hivatali esküjét Julia Klöckner, a német parlamenti alsóház, a Bundestag Bundestag elnöke előtt a megválasztásáról tartott szavazás második fordulója után Berlinben 2025. május 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ebrahim Noruzi

Friedrich Merz: ez egy őszinte nap volt

Az új német kancellár nem számol azzal, hogy a megválasztása körüli hercehurcának a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek.

Rendkívüli nap volt a keddi nap, azaz május hatodika Németország számára. Nem azért, mert a parlament új kancellárt választott, hanem azért ahogy a választás történt. A Bundestag a második szavazási körben végül kancellárrá választotta a kereszténydemokrata Friedrich Merzet, aki nagykoalíciós, azaz a CDU/CSU–SPD-kormány vezetőjeként tett ünnepélyes fogadalmat az ország szolgálatára. A sikertelen első körös szavazás egybehangzó értékelések szerint viszont olyan bélyeg, amelyet jó ideig aligha tud feledtetni az újdonsült kancellár.

Általános az a vélekedés, hogy ezért maga az új kormányfő a felelős. Az a Friedrich Merz, akinek pártja hosszú ideje vezette a német pártok népszerűségi listáját, és biztosra vehető volt, hogy az általa vezetett CDU a kisebbik keresztény párttal, a CSU-val karöltve megnyeri a hárompárti Scholz-kormány bukását követően kiírt, előre hozott parlamenti választást. Így is történt, és ezt követően született egyezség a szociáldemokratákkal kötendő nagykoalícióról. A megállapodás mindenekelőtt a felelősséget és a megbízhatóságot hangsúlyozta, Merz azonban az elmúlt hetekben eljátszotta ezt egymást követő pálfordulásaival. Legyen szó akár az AfD-viszonyról, akár az illegális bevándorlás elleni harcról, nem utolsó sorban pedig az általa korábban határozottan elutasított, az ország eladósodását gátló alkotmányos sorompó módosításáról. Mindezzel ez értékelések szerint

a kancellár már jóval a keddi parlamenti szavazás előtt saját szavahihetőségét herdálta el.

Ezt bizonyította a keddi voksolás, amelynek első körében az elemzők szerint a CDU vezetőjét saját pártja és a koalíciós partner SPD képviselői közül is szép számban „büntették”, a nem szavazatot figyelmeztetésnek szánva. Feltehetőleg ugyanezek a képviselők a második körben már Merz kancellárrá választása mellett döntöttek.

Mindezt már az újdonsült kancellár sem cáfolta az ARD televíziónak adott keddi esti interjújában. Elismerte, hogy – mint fogalmazott – „őszinte” nap volt. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a történtek nem jelentenek terhet a koalíció számára. Nem számol azzal, hogy a „nehéz kezdésnek” a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek. „Biztos vagyok abban, hogy a koalíciós pártok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést folytatnak majd” – tette hozzá.

Az interjúban Friedrich Merz elismerte, hogy pártjában és az SPD-ben lehettek, sőt voltak elhajlók. Ugyanígy fogalmazott a ZDF-nek nyilatkozva is, utalva arra, hogy az első szavazási körben a koalíciós pártok soraiból 18 szavazat hiányzott. Elismerte azt is, hogy az indítékok különbözők lehettek, de hangsúlyozta, hogy a történteknek „nem kíván utánajárni”.

Elemzők szerint Merznek szerencséje volt, hogy a történtek után az eredeti forgatókönyvnek megfelelően kezdhette meg szerdán franciaországi és lengyelországi látogatását. A kancellár hangsúlyozta, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel való tárgyalásainak fő célja a hagyományos német–francia motor újbóli lendületbe hozása. Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel pedig mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harc szigorításáról és ennek kapcsán a határok ellenőrzéséről kíván tárgyalni. A teljes Bundestag-kudarc esetén Merz a külföld előtt is jelentős hitelvesztést könyvelhetett volna el.

A titokzatos fehér kesztyű

Az új kancellár parlamenti megválasztásának érdekessége volt a hivatalos eskütétel a Bundestag elnöke előtt. Sokan találgatták, hogy Julia Klöckner az eskütételre mért húzott fel fehér kesztyűt. Erre később maga az érintett adta meg a választ, utalva arra, hogy a szövetségi kancellár hivatali esküjét az 1949-es alaptörvény eredeti példányán teszik le. Ő pedig a rendkívül értékes dokumentum védelme érdekében döntött a kesztyű felvétele mellett. Klöckner elődje, Bärbel Bas (SPD) 2021-ben lemondott a kesztyűről Olaf Scholz eskütételekor. A jelenlegi parlamenti elnök ugyanakkor most

szó szerint vette az „alkotmány védelmét”.

A hagyományoknak megfelelően csak a szövetségi kancellár esküszik a pergamenpapírból készült eredeti dokumentummal. A miniszterek annak másolatára tették le a hivatali esküt Klöckner előtt, aki akkor már nem húzta fel a fehér kesztyűt. Az eredeti, valamint néhány fennmaradt másolatot a Bundestag parlamenti levéltárában őrzik.

Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Nem kell külföldre vinni a pénzt, degeszre keresheted magad a magyar tőzsdén!

Nem kell külföldre vinni a pénzt, degeszre keresheted magad a magyar tőzsdén!

Az elmúlt évek egyszerű tőzsdei receptje 2025-ben látványosan felborult. Miközben a forint nagyot erősödött a dollárral szemben, az amerikai részvénypiac forintban számolva alulteljesített, a magyar tőzsde viszont harmadik éve hozott kiemelkedő, 30 százalék feletti hozamokat. A hazai piacon eközben új sztorik nőttek fel, mint a 4iG és a Rába, de a nyomatékot még mindig az OTP adja, ezek a sztorik olyan árfolyamemelkedést produkáltak, amik 2025 befektetési sztárjaivá tették őket, és 2026-ra is fontos tanulságokat hagytak maguk után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×