Infostart.hu
eur:
354.03
usd:
303.78
bux:
134616.81
2026. június 1. hétfő Tünde
A Németország új kancellárjának megválasztott Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője (b) leteszi hivatali esküjét Julia Klöckner, a német parlamenti alsóház, a Bundestag Bundestag elnöke előtt a megválasztásáról tartott szavazás második fordulója után Berlinben 2025. május 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ebrahim Noruzi

Friedrich Merz: ez egy őszinte nap volt

Az új német kancellár nem számol azzal, hogy a megválasztása körüli hercehurcának a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek.

Rendkívüli nap volt a keddi nap, azaz május hatodika Németország számára. Nem azért, mert a parlament új kancellárt választott, hanem azért ahogy a választás történt. A Bundestag a második szavazási körben végül kancellárrá választotta a kereszténydemokrata Friedrich Merzet, aki nagykoalíciós, azaz a CDU/CSU–SPD-kormány vezetőjeként tett ünnepélyes fogadalmat az ország szolgálatára. A sikertelen első körös szavazás egybehangzó értékelések szerint viszont olyan bélyeg, amelyet jó ideig aligha tud feledtetni az újdonsült kancellár.

Általános az a vélekedés, hogy ezért maga az új kormányfő a felelős. Az a Friedrich Merz, akinek pártja hosszú ideje vezette a német pártok népszerűségi listáját, és biztosra vehető volt, hogy az általa vezetett CDU a kisebbik keresztény párttal, a CSU-val karöltve megnyeri a hárompárti Scholz-kormány bukását követően kiírt, előre hozott parlamenti választást. Így is történt, és ezt követően született egyezség a szociáldemokratákkal kötendő nagykoalícióról. A megállapodás mindenekelőtt a felelősséget és a megbízhatóságot hangsúlyozta, Merz azonban az elmúlt hetekben eljátszotta ezt egymást követő pálfordulásaival. Legyen szó akár az AfD-viszonyról, akár az illegális bevándorlás elleni harcról, nem utolsó sorban pedig az általa korábban határozottan elutasított, az ország eladósodását gátló alkotmányos sorompó módosításáról. Mindezzel ez értékelések szerint

a kancellár már jóval a keddi parlamenti szavazás előtt saját szavahihetőségét herdálta el.

Ezt bizonyította a keddi voksolás, amelynek első körében az elemzők szerint a CDU vezetőjét saját pártja és a koalíciós partner SPD képviselői közül is szép számban „büntették”, a nem szavazatot figyelmeztetésnek szánva. Feltehetőleg ugyanezek a képviselők a második körben már Merz kancellárrá választása mellett döntöttek.

Mindezt már az újdonsült kancellár sem cáfolta az ARD televíziónak adott keddi esti interjújában. Elismerte, hogy – mint fogalmazott – „őszinte” nap volt. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a történtek nem jelentenek terhet a koalíció számára. Nem számol azzal, hogy a „nehéz kezdésnek” a jövőre nézve súlyos következményei lehetnek. „Biztos vagyok abban, hogy a koalíciós pártok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést folytatnak majd” – tette hozzá.

Az interjúban Friedrich Merz elismerte, hogy pártjában és az SPD-ben lehettek, sőt voltak elhajlók. Ugyanígy fogalmazott a ZDF-nek nyilatkozva is, utalva arra, hogy az első szavazási körben a koalíciós pártok soraiból 18 szavazat hiányzott. Elismerte azt is, hogy az indítékok különbözők lehettek, de hangsúlyozta, hogy a történteknek „nem kíván utánajárni”.

Elemzők szerint Merznek szerencséje volt, hogy a történtek után az eredeti forgatókönyvnek megfelelően kezdhette meg szerdán franciaországi és lengyelországi látogatását. A kancellár hangsúlyozta, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel való tárgyalásainak fő célja a hagyományos német–francia motor újbóli lendületbe hozása. Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel pedig mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harc szigorításáról és ennek kapcsán a határok ellenőrzéséről kíván tárgyalni. A teljes Bundestag-kudarc esetén Merz a külföld előtt is jelentős hitelvesztést könyvelhetett volna el.

A titokzatos fehér kesztyű

Az új kancellár parlamenti megválasztásának érdekessége volt a hivatalos eskütétel a Bundestag elnöke előtt. Sokan találgatták, hogy Julia Klöckner az eskütételre mért húzott fel fehér kesztyűt. Erre később maga az érintett adta meg a választ, utalva arra, hogy a szövetségi kancellár hivatali esküjét az 1949-es alaptörvény eredeti példányán teszik le. Ő pedig a rendkívül értékes dokumentum védelme érdekében döntött a kesztyű felvétele mellett. Klöckner elődje, Bärbel Bas (SPD) 2021-ben lemondott a kesztyűről Olaf Scholz eskütételekor. A jelenlegi parlamenti elnök ugyanakkor most

szó szerint vette az „alkotmány védelmét”.

A hagyományoknak megfelelően csak a szövetségi kancellár esküszik a pergamenpapírból készült eredeti dokumentummal. A miniszterek annak másolatára tették le a hivatali esküt Klöckner előtt, aki akkor már nem húzta fel a fehér kesztyűt. Az eredeti, valamint néhány fennmaradt másolatot a Bundestag parlamenti levéltárában őrzik.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter hétfőn reggel a Sándor-palotába megy

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 8 órakor személyesen keresi fel Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután május 31-én éjfélkor lejár az államfőnek adott lemondási határidő. A miniszterelnök nem egyedül érkezik: a megbeszélésre elkíséri Görög Márta igazságügy-miniszter is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Pénteken Magyar Péter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalássorozat eredményeképp mintegy 6000 milliárd forint uniós forrást sikerült felszabadítania a kormánynak. A pénzek nem érkeznek meg automatikusan: a Tisza-kormánynak az újragondolt célokat augusztusig teljesítenie kell. Magyar Péter a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az állami korrupció visszaszorítása volt a Bizottság egyetlen lényeges feltétele és szerinte Brüsszelben is megvolt az akarat arra, hogy Magyarország megkaphassa a neki járó pénzeket. Kármán András pénzügyminiszter a források megérkezésének ütemezésével kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy legkorábban az év végén érkezhet meg Magyarországra a helyreállítási eszköz teljes összege, tehát mintegy 10 milliárd euró. Híreink a kormányzásról vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×