Az 52 éves Julia Klöcknert kevesebb mint egy hónappal ezelőtt, az új Bundestag alakuló ülésen választották meg parlament elnökké. Az első napokban mindenekelőtt a radikális jobboldali AfD párthoz való viszony kezelése jelentette számára az első számú feladatot, ezzel kapcsolatban a parlamenti pártok közötti egyeztetést szorgalmazott. Ezt követően még inkább a belpolitikára összpontosított. Ennek jegyében hangzott el a Bild am Sonntag húsvéti számában megjelent nyilatkozata, amely azon nyomban rendkívül éles vitát váltott ki.

A Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Klöckner ugyanis az interjúban a keresztény egyházak általa javasolt szerepvállalásával foglalkozott. Egy nappal Ferenc pápa hétfő reggeli halála előtt azt rótta fel, hogy a német keresztény egyházak szerinte túlzott politikai szerepet vállalnak. Ehelyett azt tanácsolta, hogy koncentráljanak inkább a lelkipásztori feladatokra. A napi politikai kérdésekben vissza kell fogniuk magukat – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. Ellenkező esetben túlzottan „önkényessé” válhatnak, és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k egyikének tűnhetnek – idézte a lap a Bundestag elnökét.

Julia Klöckner – aki annak idején teológiát tanult – az „önkényességgel” kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy az egyházak olykor olyan napi aktuális kérdésekben nyilatkoznak, mint a civil szervezetek, nem pedig az élet és a halál alapvető kérdéseiben foglalnak állást. Mindez szerinte ahhoz vezethet, hogy az egyház „felcserélhetővé” válhat.

„Természetesen az egyház is kommentálhatja a 130 km/órás sebességet, de ezért nem feltétlenül fizetek egyházi adót” – tette hozzá. Szerinte az egyháztól azt várják, hogy választ adjon a mindennapi életben felmerülő kérdésekre, sőt talán még vigaszt és stabilitást is várnak. Szerinte

az egyház nem mindig adja meg azokat a válaszokat, amelyekre az embereknek éppen szükségük van.

Például szerinte a koronavírus-járvány időszakában az egyház kicsivel több stabilitást, nagyobb lelki támogatás nyújthatott volna.

Julia Klöckner interjújára szinte azonnal reagált a leendő koalíciós kormány kisebbik pártja, a szociáldemokrata SPD és az immár ellenzéki szerepre kényszerülő Zöldek Pártja is. Ugyanakkor bírálta az általa mondottakat saját pártja, a CDU is.

„Rendkívül irritáló azt gondolni, hogy jogunk van rendreutasítani az egyházakat, és felszólítani őket állítólagos alapvető kommunikációs feladataik végrehajtására, ahogy azt most Julia Klöckner tette” – hangsúlyozta Dennis Radtke, a CDU szociális szárnyának elnöke. „Az egyház alapvető feladata az evangélium hirdetése és Jézus Krisztus tanítása – hangsúlyozta. – Ha az egyházak azon a véleményen vannak, hogy ez ütközik a politikával, az egyháznak természetesen joga és kötelessége is felszólalni.”

Bírálta a Bundestag elnökét a Zödek Pártjának frakcióvezetője is. Britta Hasselmann szerint politikailag aktív egyházra van szükség. „Miért nem emelhetik fel szavukat az egyházak a világban történő igazságtalanságokkal szemben, a humanitás, az emberiesség védelmében” – tette fel a kérdést hangsúlyozva, hogy az élet alapvető kérdéseiről van szó.

A szociáldemokrata SPD egyházügyi megbízottja, a Der Spiegel által idézett Lars Castellucci szerint az egyház valójában a világ legnagyobb nem kormányzati szervezete. Ferenc pápa egyházfői tevékenységével, illetve elkötelezettségével ezt bizonyította – tette hozzá.