Infostart.hu
eur:
394.54
usd:
341.28
bux:
0
2026. március 9. hétfő Fanni, Franciska
A Roszkozmosz orosz űrügynökség által 2022. december 15-én közreadott kép a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az orosz űrügynökség szivárgás miatt lemondta Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz űrhajós december 14-re tervezett űrsétáját az űrállomás körül. Az orosz űrhajósoknak korábban, november 25-én már le kellett mondaniuk egy űrsétát, akkor az űrruhájukkal kapcsolatban merült fel gond.
Nyitókép: MTI/AP/Roszkozmosz

Az ISS-en állomásozó egyik űrhajós letartóztatását követeli Kijev

Az érintett űrhajóst származása miatt tekintik hazaárulónak és dezertőrnek, Ukrajnában körözik a hatóságok.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legújabb legénysége különös figyelmet kapott nemcsak tudományos, hanem jogi szempontból is - írja a computertrends.hu. A legénység tagjai - az orosz Alekszej Zubrickij és Szergej Rizsikov, valamint az amerikai Jonny Kim - pár napja sikeresen megérkezett az ISS fedélzetére a Szojuz MS-27 küldetés keretében.

Alekszej Zubrickij 1992-ben született az akkor még Ukrajnához tartozó Zaporizzsja térségében, az űrrepülés előtt katonai pilótaként szolgált, majd 2017-ben csatlakozott az orosz űrprogramhoz. 2023 augusztusában jelölték ki a Szojuz küldetés fedélzeti mérnökének.

Az űrhajós a zord körülmények mellett a földi konfliktusokkal is küzdhet, ugyanis

ukrán sajtóértesülések szerint távollétében hazaárulásért elítélték, és katonai szolgálat alóli kibúvás miatt is körözik.

A vádak szerint a pilóta a 2014-es események után az orosz haderőben folytatta pályafutását, majd az űrkutatás felé fordult.

Tovább fűszerezi a helyzetet, hogy Alekszej Zubrickij jelenleg egy nemzetközi együttműködésben vesz részt, a NASA és a Roszkoszmosz közös küldetésén. Az amerikai űrügynökség nem reagált a sajtóban megjelent vádakra, az űrhajóst szakmai és nem politikai alapon választották ki.

A lap megjegyzi, az eset rávilágít, hogy a modern űrkutatás mennyire összetett környezetben zajlik, ahol a tudományos és technológiai előrelépések gyakran keverednek geopolitikai kérdésekkel. Az ISS célja a nemzetközi együttműködés, a földi határokon átívelő közös kutatás, mégis időről időre viták tárgyává válhat az űrhajósok származása.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: 140 nagyvárost tudnának elhamvasztani – ennyit ér az európai nukleáris erő

Kaiser Ferenc: 140 nagyvárost tudnának elhamvasztani – ennyit ér az európai nukleáris erő

Hétfőn várhatóan frissíti Franciaország nukleáris doktrínáját Emmanuel Macron elnök, és ez egy újabb lépés lehet az önálló európai nukleáris védelmi erő létrehozására. De hogy áll most az öreg kontinens az atomfegyver-arzenállal? Erről kérdezte az InfoRádió Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét.

Ali Hamenei fia lett Irán új legfelsőbb vezetője

Irán Szakértői Gyűlése Mojtaba Hameneit nevezte ki apja, Ali Hamenei ajatollah helyére az ország új legfelsőbb vezetőjének – jelentette vasárnap az állami média. Izrael közölte: ő is célponttá válik, Donald Trump amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy őt nem fogja elfogadni.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kiderült, ki Irán új vezetője, nem csitulnak a támadások, Trump elitalakulatokat vethet be – Híreink az iráni háborúról percről percre hétfőn

Kiderült, ki Irán új vezetője, nem csitulnak a támadások, Trump elitalakulatokat vethet be – Híreink az iráni háborúról percről percre hétfőn

Az iráni Szakértők Tanácsa tegnap este bejelentette: a megölt Ali Hámenei ajatollah fiát, Modzsataba Hámeneit választották az iszlám köztársaság új legfőbb vezetőjének. A katonai és politikai elöljárók máris hűséget fogadtak neki, Donald Trump ugyanakkor korábban "elfogadhatatlannak" titulálta, ha az ifjabb Hámeneire esne a választás, és beszámolók szerint "nem boldog". Izrael pár napja közölte: bárki is kerül majd ki győztesen, "egyértelmű megsemmisítési célpontnak" számít. Az éjszaka folyamán folytatódtak az Irán elleni támadások, miközben Libanont, Katart, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot is csapások érték. Csak Bahreinben 32 sebesültről tudni. A Fehér Ház a jövőben nem zárta ki a szárazföldi csapatok bevetését, de akár a sorozást sem, miközben Donald Trump állítólag szárazföldi különleges erők bevetését mérlegeli, hogy elkobozzák Irán majdnem fegyvertisztaságú, dúsított uránját. Az amerikai elmondása szerint ő fogja eldönteni Izraellel közösen, mikor ér véget a háború. A kőolaj hordónkénti ára mindeközben négyéves csúcsra, 110 dollár fölé emelkedett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×