Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Donald Trump amerikai elnök (j) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Trump-Zelenszkij beszélgetés: Amerika átvenné az ukrán erőműveket

Donald Trump ezúttal jó hangulatú beszélgetést folytatott az ukrán elnökkel – annak ellenére, hogy nem tudta rávenni Putyin, orosz elnököt a teljeskörű tűzszünetre. Egyfajta biztonsági garanciaként felvetette: Amerika átvenné az ukrán erőműveket.

Donald Trump amerikai elnök és beosztottjai, az orosz oldalon pedig egy elnöki tanácsadó szuperlatívuszokban beszélt a keddi elnöki telefonhívásról, aminek hozadéka az volt, Vlagyimir Putyin nemet mondott az azonnali tűzszünetre, miközben újabb orosz tűzérségi támadások rázták meg Ukrajnát – és a nyugati sajtó szerint az oroszok az áramhálózatot is támadták.

Az ukránok viszont a fekete-tengeri Krasznodar régióban csaptak le egy olajlétesítményre, ahol még szerdán sem tudták eloltani a lángokat.

Ebben a helyzetben került sorra a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetése – ami az első beszélgetésük volt az emlékezetes februári fehérházi kiabálás óta.

Az egyórás hívást Donald Trump „nagyon jónak” nevezte, és azt mondta „nagyon is sínen vannak a békemegállapodás felé”.

Trump megintcsak közösségi oldalán informálta a világot, hogy miről is beszélgettek – a részleges és az energetikai infrastruktúrát kímélő tűzszünetről.

Zelenszkij később, szerdán, már a finn elnök társaságában ebbe látszólag belement: „ha az oroszok nem csapnak le a létesítményeinkre, akkor garantáltan mi sem csapunk le az övékéire” – mondta.

Trump – korábbi, meglepő gázai ötlete után – azt javasolta Ukrajnának, hogy amerikai kézbe venné az ukrán elektromos és atomerőműveket, „ami a legjobb védelem lenne”.

Közben a háborúzó felek kicseréltek mindkét oldalról 175 hadifoglyot és az oroszok – gesztusként – elengedtek 22 sebesült ukrán katonát – ezt a cserét valószínűleg már Trump hívásai előtt szervezték, de az ukrán elnök köszönetet mondott érte amerikai kollégájának.

A Zelenszkijjel folytatott hívásról további részleteket közölt Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Marco Rubio külügyminiszter. A közlések szerint

az ukrán elnök további, a polgári lakosságot védő légvédelmi rendszereket, így Patriot-rakétákat kért.

Trump elnök beleegyezett, hogy együttműködik, és megvizsgálja, „mit lehet találni, különösen Európában”. Trump azt is megígérte hogy dolgozni fog azon, hogy hazatérhessenek Ukrajnába az Oroszországba vitt gyerekek.

A Fehér Ház közben megerősített egy hírt, aminek Moszkvában nem örülnek: támogatja a Kijevnek történő fegyverszállításokat és hírszerzési információ megosztását.

Az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésének eredményeit Ukrajna európai szövetségesei úgy értékelték, hogy

az orosz vezető nem akar tűzszünetet.

Nagy-Britannia közölte, hogy Putyin ama követelése ellenére, hogy állítsák le Ukrajna felfegyverzését, továbbra is el fogja látni a megtámadott országot. Viszont az uniós országok kizárták Nagy-Britanniát saját fegyverkezési programjukból – hacsak London nem ír alá biztonsági paktumot Brüsszellel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×