Mintegy másfél órás telefonbeszélgetésen van túl Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A téma természetesen az Ukrajnában zajló háború, illetve egy lehetséges tűszünet volt, és az amerikai kormányzat tájékoztatása szerint jól halad a tárgyalás a felek között. Sajtóértesülések szerint az orosz államfő belemehetett abba, hogy Oroszország és Ukrajna harminc napig kölcsönösen lemond a másik fél energetikai infrastruktúrájának támadásáról.

Kis-Benedek József az InfoRádióban úgy fogalmazott, „a körülményekhez képest jó eredménynek mondható”, ha valóban született egy ilyen megállapodás a telefonbeszélgetés során. Mint mondta, eddig gyakorlatilag nem volt kapcsolat Washington és Moszkva között, most azonban úgy tűnik, van esély az előrelépésre. A biztonságpolitikai szakértő szerint nemcsak az orosz–ukrán háború alakulása miatt, hanem „az egész világ helyzete szempontjából” meghatározó, hogy milyen a viszony az Egyesült Államok és Oroszország között. A keddi egyeztetésen a háborúval kapcsolatos fejlemények és a megoldási lehetőségek kerültek szóba. A közvélemény számára ismert információk alapján Vlagyimir Putyin igent mondott egy lehetséges tűzszünetre, abba viszont nem egyezett bele, hogy azonnal kihirdessék, mert az orosz elnök szerint előbb ki kell dolgozni a részleteket.

Ennek érdekében egy munkacsoportot hoztak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy a következő egy hónapban felmérje a körülményeket, és előkészítse az esetleges tűszünetet. Ha harminc nap alatt nem születik megállapodás a részletekről, akkor a címzetes egyetemi tanár szerint meghosszabbíthatják ezt az időszakot. Fontos fejleménynek tartja, hogy Vlagyimir Putyin parancsot adott ki az orosz hadseregnek arra, hogy mostantól ne támadja az ukránok kritikus infrastruktúráját, elsősorban az energiaellátó rendszert. Ugyancsak előremutató kezdeményezésnek nevezte, hogy a felek kölcsönösen nyitottak a fogolycserére, és ezen tények alapján azt gondolja, „lassan, de haladnak előre a tűzszünet megvalósításának útján”.

A szkeptikusabb szakértők szerint az orosz vezetés csak húzza az időt, Kis-Benedek József viszont ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz elnök kijelentette: tartós megoldásra törekszik. Vlagyimir Putyin azzal érvelt, hogy jelen helyzetben nem lehet sietve döntéseket hozni, minden lépést meg kell tervezni, mert több kényes kérdés is tisztázásra szorul. Az említett munkacsoportnak egyebek mellett ez is a fő feladata lesz. Az MTA doktora megjegyezte: bár vannak kedvező fejlemények, ez még nem jelenti azt, hogy rövid időn belül megoldódik minden probléma. Emlékeztetett, hogy a többi között olyan kérdések merültek fel, mint például a NATO békefenntartó erőinek visszaszorítása Kelet-Európából, amit Vlagyimir Putyin szorgalmaz. A biztonságpolitikai szakértő szerint ebben nem dönthet egyedül a Trump-kormányzat, egyeztetnie kell a szövetségeseivel. Úgy véli, ebben az esetben

nem időhúzás történik az oroszok részéről, hanem inkább a részletkérdésekben akarnak tisztábban látni, illetve „egy alaposabb megállapodás előkészítésén dolgoznának”.

Nem lehet kizárni persze azt sem, hogy közben újabb területeket akarnak megszerezni Ukrajnában, ez is opció lehet számukra.

A keddi telefonbeszélgetésen kiszivárgott információk szerint Vlagyimir Putyin azt kérte Donald Trumptól, hogy állítsa le az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatást, ami azonban nyilvánvalóan ahhoz vezetne, hogy megszűnne az ukrán hadsereg védelmi képessége. Kis-Benedek József úgy véli, nincs sok esély arra, hogy ebbe belemenne Washington, illetve vélhetően azok a nyugati országok sem fogják teljesíteni Vlagyimir Putyin kérését, amelyek eddig fegyvereket szállítottak Ukrajnának. A szakértő kiemelte, hogy legalább harminc országról van szó, amelyek rengeteg katonai eszközt mozgattak meg az utóbbi időben.

„Ha nem küldenének több fegyvert, eszközt a nyugati országok, az ukrán hadsereg nem tudná folytatni a harcot”

– magyarázta az MTA doktora.

Hozzátette: reálisan akkor lehet esély arra, hogy az orosz elnök komolyan elgondolkozzon a tűszüneten, ha az ukrán erők kivonulnának azokról a területekről, amelyeket elfoglaltak Oroszországban. Vlagyimir Putyin ugyanis továbbra sem nézi jó szemmel, hogy ukrán katonák vannak Kurszk térségében, abból pedig nem enged, hogy maradjon orosz ellenőrzés alatt négy ukrajnai megye, azaz Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon. A szakértő szerint talán ebben a kérdésben vannak a legmesszebb egymástól az álláspontok, mert Volodimir Zelenszkij korábban többször is jelezte, hogy a négy megye ukrán terület, amelyekről nem hajlandók lemondani.

Kis-Benedek József felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi egyeztetéseken arról nem volt szó, hogy az oroszok megszüntetnék a harctevékenységet a frontvonal mentén, csak arra tett ígéretet Vlagyimir Putyin, hogy a kritikus infrastruktúrát nem fogják támadni.

„A tárgyalások elég lassú léptekkel haladnak előre, ami lehetőséget biztosít az oroszoknak arra, hogy további területeket foglaljanak el az említett négy megyéből”

– fejtegette a címzetes egyetemi tanár.

Nem gondolja azt sem, hogy az ukrán erők egyik napról a másikra kivonulnának Kurszk régióból vagy állásokat adnának fel Kelet-Ukrajnában. Például az ilyen tényezők miatt nincs most realitása annak, hogy a következő napokban, hetekben tartósabb tűszünetet rendeljenek el. Kis-Benedek József úgy véli, sok tárgyalás vár még a felekre, számos intézkedést ki kell dolgozni nagy alapossággal, illetve biztosítani kell az ellenőrzés lehetőségét is az érintett területeken. Megítélése szerint harminc nap nem lesz elegendő arra, hogy minden kérdést tisztázzanak a legfontosabb szereplők.