Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.12
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Victor Ponta volt miniszterelnök, a Pro Romania párt elnöke szavaz a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitája után a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2019. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Iktatta jelöltségét a román elnökválasztásra a „nagy visszatérő”

Victor Ponta Románia az első feliratú, piros sapkában érkezett a választási bizottságra.

Iktatta jelöltségét a román elnökválasztásra a központi választási bizottságnál (BEC) szerdán Victor Ponta volt miniszterelnök. „Olyan elnök leszek, aki számára mindig Románia az első. Senki más, egyetlen ország, külföldi vezető, vagy nemzetközi szervezet sem vezetheti többé Romániát” – hangoztatta a választási bizottság előtt a politikus, aki Románia az első feliratú, piros sapkában érkezett.

Úgy értékelte: az ország példátlan válságban van, a rendszer érvénytelenítette a választásokat, nem engedi indulni a neki nem tetsző jelölteket, megszűnt a bizalom az állampolgárok és az őket vezető politikusok között, ezért új kezdetre van szükség.

„A románokat megalázták, adóterheik nőnek, Románia olyan háborúkba keveredett bele, amelyek nem a sajátjai és egy olyan, az amerikai adminisztráció és az Európai Unió közötti konfliktusba, amiből semmi jó nem származik. Radikális változásra van tehát szükség, egy új kezdetre, vissza kell adni a hatalmat a román népnek” – mondta Ponta.

A Szociáldemokrata Pártba (PSD) tavaly ősszel visszatérő, és annak Dambovita megyei listáján parlamenti képviselővé választott volt miniszterelnök felfüggesztette párttagságát a PSD-ben, amelynek korábban elnöki tisztségét is betöltötte. A PSD – koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kérésére – várhatóan szerdán dönt Ponta kizárásáról, miután Ponta a párt támogatása nélkül jelentkezett be az elnöki tisztségért folytatott versenybe, amelyen a kormánypártok a koalíciós egyezmény értelmében közös jelöltet támogatnak Crin Antonescu volt PNL-elnök személyében.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×