Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Ukrainian refugee family waiting for train in station, Ukrainian war concept.
Nyitókép: Getty Images

Csaknem 4,3 millió ukrajnai van, aki tényleg az EU-ban kötött ki

Az Eurostat részletes jelentést adott ki a friss számokról.

Az előző hónaphoz képest januárban több mint 25 ezerrel emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszhoz folyamodtak az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4 millió 285 ezret - derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak - közölte a hivatal.

A jelentés szerint január végén 4 285 610 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 25 530-cal (0,6 százalékkal) többen, mint december végén.

Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig - a tagállamoktól beérkezett adatok szerint - Németország (1 170 250), Lengyelország (993 015) és Csehország (394 985) biztosította.

A december végi adatokhoz képest januárban a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett. Legnagyobb mértékben Németországban (8800; 0,8 százalék), Csehországban (6360; 1,6 százalék) és Spanyolországban (3050; 1,3 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma csak Dániában (-2245; -6,1 százalék), Franciaországban (-660; -1 százalék), Ausztriában (-420; -0,5 százalék) és Litvániában (-155; -0,3 százalék) csökkent.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (36,2), Lengyelországban (27,1) és Észtországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,5 volt. A kedvezményezettek 44,8 százalékát felnőtt nők, 31,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 39 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, január folyamán pedig 160-at.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×