Infostart.hu
eur:
363.53
usd:
324.29
bux:
143907.36
2026. október 15. csütörtök Teréz
Orosz atomrakéta. Forrás: Facebook / Sukhoi SU-35 Super Flanker
Nyitókép: Forrás: Facebook / Sukhoi SU-35 Super Flanker

Komolyan gondolkodnak a III. világháborúról

Egyre több szakértő számít arra, hogy a következő tíz évben egy harmadik világháborúra kerül sor. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Scowcroft Centre for Strategy and Security, a washingtoni Atlanti Tanács egyik intézménye végzett 357 nemzetközi politikai szakértő körében.

Az index.hu által készített összeállításban többször is idéznek a tanulmányból. Eszerint a megkérdezettek 40,5 százalékak meg van győződve arról, hogy legkésőbb 2035-ig, de valószínűleg előbb világháború kezdődik.

Bár a magyar lap többször is hangsúlyozza, hogy mindez csupán találgatás és előrejelzés, a szakértők többsége viszont úgy véli, ha bekövetkezik egy ilyen konfliktus.

Jelenleg a világon kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína, az Egyesült Királyság, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea. A szakértők attól tartanak, hogy a következő évtizedben a nukleáris fegyverek elterjedése és a katonai szövetségek átalakulása növeli a világméretű konfliktusok kockázatát, és jelentősen fenyegeti majd az emberek életét.

A háború narratíváját meglehetősen hihetővé teszi, hogy a geopolitikai feszültségek egyre csak nőnek. Donald Trump amerikai elnök nemrégiben figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az Oroszország elleni háború folytatása „a harmadik világháborúval való szerencsejátéknak” tekinthető.

A felmérés résztvevői közül sokan úgy vélik, hogy Ukrajna végül nem fog győzedelmeskedni a háborúban, az Egyesült Államok gazdasági és diplomáciai dominanciája hanyatlani fog, és a demokrácia világszerte visszaszorul egy egyfajta „demokratikus depresszió” következtében.

Részben a fenti okok miatt a következő évtizedben új globális szövetségek alakulhatnak ki, amelyek fenyegethetik az Egyesült Államok és a NATO jelenlegi pozícióját. A felmérés szerint a megkérdezettek 47,4 százaléka gondolja, hogy

Kína vezetésével egy új hatalmi blokk alakulhat ki, amely Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát is magában foglalhatja.

A felmérés emellett megállapította, a szakértők 65 százaléka úgy véli, hogy Kína megpróbálja majd megszállni Tajvant – ennek esélye 15 százalékkal nőtt tavaly óta.

Ami jó hír, hogy a megkérdezettek szerint Izrael és Szaúd-Arábia normalizálni fogja diplomáciai kapcsolatait 2035-re.

Az Atlantic Council felmérése szerint a világ kilátásai inkább borúsak: a válaszadók 62 százaléka szerint 2035-re a világ rosszabb állapotban lesz, mint ma, így csak 38 százalékuk látja optimistán a jövőt.

És bár van némi remény az MI pozitív hatására és a klímaváltozás elleni összefogásra is, a világháború, a geopolitikai feszültségek és a demokratikus hanyatlás előrevetítése már önmagában meglehetősen aggasztó képet fest az előttünk álló évtizedről.

Címlapról ajánljuk
Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Fontos európai csúcs kezdődik Magyarország szempontjából, egyik ilyen téma a migrációs megbeszélés, a másik pedig a következő hétéves uniós költségvetési keret tárgyalása lesz, ugyanis sok-sok milliárd euróról lesz szó - közölte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kivár az építőipar, közben egyre sürgetőbb a korszerűsítés – honnan jöhet a következő növekedési hullám?

Kivár az építőipar, közben egyre sürgetőbb a korszerűsítés – honnan jöhet a következő növekedési hullám?

Az elmúlt évek alaposan próbára tették a magyar építőipart, és vele együtt az építőanyag-gyártókat is. A beruházási aktivitás visszaesése, az állami fejlesztések lassulása vagy elhalasztása, a magas finanszírozási és működési költségek, valamint a lakásépítések gyengélkedése egyaránt szűkítette a piacot. Eközben az alapanyagok és a munkabérek drágulása is komoly nyomást helyezett a gyártókra, és a gyenge kereslet miatt a megnövekedett költségeket nem minden esetben lehetett áthárítani a vásárlókra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×