Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Concept about terrorism with terrorist sniper shooting with his weapon
Nyitókép: waewkid/Getty Images

Ezekben az országokban a legsúlyosabb most a terrorizmus

Immár a második éve a Száhel-övezet a terrorizmus központja a világban – derül ki a Globális Terrorizmus Index (GTI) által közzétett jelentésből, amelyben kiemelik, hogy tavaly ebből a térségből jelentették a terrorizmus halálos áldozatainak több mint felét.

A Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) kutatása alapján kiadott jelentés szerint 2024-ben mintegy 7500-an vesztették életüket terrorizmussal összefüggésben, közülük több mint 3800-an ebben a térségben.

A jelentésben rámutatnak arra, hogy míg korábban a Közel-Kelet számított a terrorizmus központjának, 2017 óta a jelenségben leginkább érintett három ország Burkina Faso, Mali és Niger.

A helyzet Burkina Fasóban a legsúlyosabb, az országban tavaly a terrorizmus 1532 halálos áldozatot követelt, szemben a 2023-ban feljegyzett 1935-tel.

Mali 2023-ban a negyedik volt a terrorizmus által leginkább sújtott országok listáján, 2024-re azonban 604 olyan halálesettel, amely összefügg a terrorizmussal, a harmadik helyre kúszott fel.

Őt követi Niger, ahol globálisan a legnagyobb, 94 százalékos emelkedést mérték a halálos áldozatok számában: 940-ről lehet tudni.

A térségben elkövetett támadások nagy részét a GTI két dzsihadista csoportnak, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimínnek (JNIM) és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet száheli ágának tulajdonítja.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy a 2020 és 2023 között katonai junták irányítása alá került Malinak, Nigernek és Burkina Fasónak a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségből (ECOWAS) történő kilépése, a nyugati államokkal ápolt partneri kapcsolataik felmondása és a Kínához, valamint Oroszországhoz való közeledésük vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy a JNIM és más terrorszervezetek ki tudták szélesíteni azt a területet a nyugat-afrikai partoknál, ahol támadásaikat elkövetik.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×