Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke távozik az Alexander van der Bellen osztrák államfővel tartott megbeszéléséről Bécsben 2025. január 6-án, két nappal azt követően, hogy Karl Nehammer kancellár, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke bejelentette lemondását. Nehammer amiatt mondott le mindkét tisztségéről, mert zátonyra futottak a 2024. őszén rendezett parlamenti választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós kormányalakítási tárgyalások.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Szakértő az osztrák "pókerről": lehet, hogy épp a Szabadságpárt játszott az új választásra

Visszaadta a kormányalakítási megbízást Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője, mert kudarcot vallottak az új kormányról folytatott, január elején kezdett egyeztetések a Néppárttal. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban beszélt arról, mi lesz most. Ausztriában tavaly szeptember 29-én volt választás, kormányt azóta sem alakítottak Bécsben.

Nem él a kormányalakítási megbízással Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője, mert kudarcba fulladtak az új kormányról folytatott, január elején megkezdett egyeztetések.

Bauer Bence az InfoRádióban nem tartotta kizártnak, hogy előre hozott választás jelent majd kiutat, bár Alexander Van der Bellen köztársasági elnök kezében több lehetőség is van. Akár megint kormányalakítási megbízást adhat azoknak a pártoknak, akik egyszer már kudarcot vallottak ebben a folyamatban, a Néppártnak (ÖVP) és a szociáldemokratáknak (NEOS). Korábban Christian Stocker, az ÖVP elnöke kapott kormányalakítási megbízást, a szakértő szerint lehet, hogy újra próbálkozhat majd.

További lehetőségként jöhet az államfő által megbízott szakértői kormány vihetné tovább az ügyeket, vagy pedig feloszlathatja a parlamentet, ha parlament erről dönt, mondta a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Herbert Kickl kormányalakítási kudarcának szerinte az ágyazott meg, hogy nagyon sok vitás pont volt.

Kkulcskérdés volt a pénzügyi és a belügyi tárca elosztása, amiben a Szabadságpárt és a Néppárt egyszerűen nem tudott megegyezni.

"Tudni kell, hogy Herbert Kickl 2019 előtt belügyminiszter volt Sebastian Kurz kormányában, és akkor volt egy nagy konfliktus. Ettől a konfliktustól félnek most a néppártosok, a belügyi hírszerzési szolgálatot nem akarják Herbert Kickl és a Szabadságpárt kezébe adni. Emiatt bukott az egész kormányalakítási megbízás" - mutatott rá.

Bauer Bence szerint a Néppárt konkrétan attól tart, hogy ha a Szabadságpárt kezébe kerül a titkosszolgálat, akkor Ausztria egyszerűen nem fog tudni információkhoz jutni az európai partnerektől, mivel a Szabadságpártot "Moszkva kiszolgálójának" látják. Ez a szakértő szerint "nyilvánvalóan abszurd vád", de mutatja, mennyire elmérgesedett az osztrák belpolitikai diskurzus.

Egy szó, mint száz, egy új választásból Bauer Bence szerint a Szabadságpárt tudna profitálni.

"Az osztrákok egyértelműen azt szeretnék, hogy a Szabadságpárt kormányozzon, amely egyébként a mérésekben 36-37 százalékon szárnyal, míg a Néppárt 19-20 százalékon áll" - mutatott rá. Hozzátette:

"nem lehet kizárni, hogy Herbert Kickl pókerezett, és arra játszott, hogy mégis kiprovokáljon egy előre hozott választást, hiszen az az ő pártjának kedvezne.

Akkor gyakorlatilag utólag tudja legitimálni az érdekeit, azokat a koalíciós tárgyalások során felhozott igényeket, amelyekre a Néppárt nemet mondott".

Szerinte egyértelmű az is, hogy a Szabadságpárt a nagy nyertese az egész huzavonának, az emberek végre kormányt akarnak látni a szeptember 29-i választás után.

Ismert, a kampány közepén volt olyan spekuláció, hogy ha Herbert Kickl hátrébb lépne, akkor könnyebben tudna kormányt alakítani, merthogy őt személyében is nagyon élesen támadták. Ez a spekuláció azonban azóta elvesztette a realitását, hisz a Szabadságpárt nemcsak megnyerte a választást, egy újabb esetén tovább erősödne. Azaz Herbert Kickl személye már nem gátja az együttműködésnek, mivel az emberek őt választják, ráadásul az egész párt mögötte áll, "kizárt, hogy őt kicserélik" Bauer Bence szerint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×