A tájékoztatás szerint az idei átlaghőmérséklet 1,97 Celsius-fokkal volt magasabb a szokásosnál, így ez volt a legmelegebb ősz 1898, a feljegyzések kezdete óta.

Egy tartós meleg léghullám magyarázza, hogy szeptember és november között ilyen enyhe volt az időjárás szerte az országban: Tokióban 2,4 fokkal, a Japán középső részén fekvő Nagojában 2,9 fokkal, az északi Szapporóban pedig 1,2 fokkal volt magasabb a hőmérséklet a megszokottnál.

Ennek egyebek között az lett a következménye, hogy tovább tart az őszi lombok piros és arany színpompája, így a japánok hosszabb ideig – még most, december elején is – hódolhatnak egyik kedvenc időtöltésüknek, a természetben való gyönyörködésnek, de ez kedvez a turizmusnak is.

Éppen emiatt a déli Kiotót kiszolgáló vasúttársaság például meghosszabbította járatainak menetidejét, hogy lassabban járjanak a vonatok, és az utasok jobban élvezhessék a pálya menti fák, például a lángoló vörösben pompázó juharok látványát.

A japán meteorológiai intézet szerint a legalkalmasabb nap az őszi levelek megcsodálására Tokióban december 5., míg Oszakában december 9. körül lesz, a szokásosnál később.

Japánban egy másik rekord is megdőlt az idén: a feljegyzések óta a legforróbb volt a nyár, hasonlóan a világ számos más tájához, amelyeket az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőhullámok sújtottak.

Az ország egyik jelképe, a Honsú szigetén található 3776 méter magas Fudzsi-hegy híres hósapkája idén tűnt el a leghosszabb időre a feljegyzések kezdete óta, most ősszel csak november 6-án jelent meg újra, egy hónappal később, mint általában.