Infostart.hu
eur:
387.44
usd:
333.52
bux:
122303.53
2026. március 23. hétfő Emőke
Hwasong-11 (KN-23) észaak-koreai, rövid hatótávoslágú rakéta.
Nyitókép: Wikipédia

Észak-Korea felpörgeti a rakétagyártást, már Ukrajnában is bevethetik az eszközöket

Műholdfelvételek igazolják, hogy Észak-Korea nagyarányú bővítést hajt végre abban az üzemben, ahol rövid hatótávolságú rakétákat gyártanak. Egy másik, rakéta-hajtóanyagot előállító gyár termelését ugyancsak megnövelik.

Nagyszabású építkezés folyik a Február 11. elnevezésű, Hamhungban lévő gyárban - jelentette a Reuters. A brit hírügynökség közlése szerint itt gyártják azokat a Hwasong-11-es (KN-23) jelzésű, rövid hatótávolságú rakétákat, amelyekből rengeteget szállít Észak-Korea Oroszországnak, hogy aztán azokat bevessék az ukrajnai háborúban.

A Planet Labs civil műholdakat üzemeltető cég által közreadott felvételek alapján az egyik amerikai kutatóintézet munkatársai állapították meg, hogy az észak-koreaiak jelentősen bővítik a rakétagyárukat. Mint azt Sam Lair, a James Martin Center for Nonproliferation Studies (CNS) munkatársa elmondta a hírügynökségnek, a felvételeken azt látni, hogy az üzemet legalább 60-70 százalékkal kibővítik. Új összeszerelő csarnokot és munkásszállót is építenek. Emellett a gyár területén található föld alatti üzemek kapacitását is emelni akarják. Legalábbis az amerikai szakértő szerint erre utal, hogy lebontották az egyik alagútnál lévő, használaton kívüli darut, így téve lehetővé a bejárat kiszélesítését.

Hwasong-11 (KN-23) rövid hatótávolságú, észak-koreai rakéta. Forrás: dailywrap.uk
Hwasong-11 (KN-23) rövid hatótávolságú észak-koreai rakéta. Forrás: dailywrap.uk

Az építkezésekről az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA is beszámolt, de csak annyit közölt, hogy a gyárban előre eltervezett korszerűsítés kezdődött, amelynek keretében átépítik a gépműhelyeket és az acélöntödét. Arról azonban nem esett szó a jelentésben, hogy a létesítmény hadiüzem, ahol a harckocsi-alkatrészektől a ballisztikus rakétákig mindenfélét gyártanak.

A dél-koreai SI Analytics – amely műholdképeket készít mesterséges intelligencia felhasználásával – ugyancsak megerősítette a Február 11. gyár bővítését. Azt is megjegyezték, hogy a munkálatok egyik célja valószínűleg az üzemben folyó tevékenység elrejtése a felderítő műholdak elől. A dél-koreai cég is úgy tudja, hogy a gyárban rövid hatótávolságú rakétákat állítanak elő.

Joseph Dempsey, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (International Institute for Strategic Studies – IISS) katonai elemzője viszont úgy véli, hogy Észak-Korea nem feltétlenül csak az oroszok kérésére bővíti a gyárat, Phenjan a rakétagyártás fokozásával a saját arzenálját is növelni akarja, ezért az üzem termelését nemcsak exportra szánja.

A KN-23-as (hivatalos nevén Hwasong-11) rövid hatótávolságú rakéta meglehetősen új fejlesztésnek számít – írja a Reuters. Az első kísérleti lövészeteket 2019-ben hajtották végre ezzel a korszerűnek számító fegyverrel. A rakéta alacsony, úgynevezett elnyújtott röppályán repül, ezért meglehetősen nehéz időben észlelni, így az ellene való védekezés is bonyolult. Kifejezetten a légvédelmi rendszerek kijátszására tervezték, és az oroszok már nagy számban be is vetették Ukrajnában.

Ezt azonban mind Moszkvában, mind pedig Phenjanban cáfolni igyekeznek, tagadva, hogy Észak-Korea egyáltalán bármilyen fegyvert szállítana Oroszországnak. A Reuters ugyanakkor emlékeztet rá: az ázsiai kommunista diktatúra nemcsak fegyverekkel, hanem katonákkal is támogatja Vlagyimir Putyin hadseregét. A brit hírügynökség úgy tudja, már legalább tízezer észak-koreai katonát küldtek a kurszki régióba, ahol az orosz légideszant és tengerészgyalogos egységekkel együtt próbálják kiszorítani az Oroszországba betört ukrán erőket.

Címlapról ajánljuk
A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

Budapesten, a Millenárison tartják első nagygyűlésüket a Patrióták európai politikusai. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre, amelyen Orbán Viktor is felszólal.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×