Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt (b) és Joáv Galant korábbi izraeli védelmi minisztert rabruhában ábrázoló épületmolinó a Palesztina térnél Teheránban 2024. november 28-án, a palesztinok lakta Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek 14. hónapjában. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) november 21-én elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és Galant, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Izrael: a béke elkerülhetetlen, de nem alapulhat "illúziókon"

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön kijelentette, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs indoka arra, hogy elfogatóparancsot adjon ki izraeli vezetők ellen.

Szaár azt is közölte, hogy Jeruzsálem fellebbez a döntés ellen, és veszélyes precedensnek tekinti azt. A külügyminiszter közölte, hogy Izrael akkor fejezi be a gázai háborút, amikor „eléri céljait”, vagyis a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadítását Gázából, és annak biztosítását, hogy az iszlamista terrorszervezet ne irányíthassa többé az övezetet.

Gideon Szaár azt is mondta, hogy Izrael nem kívánja irányítása alá vonni a Gázai övezetben élő palesztin civilek életét, és úgy vélekedett, hogy a béke „elkerülhetetlen”, de nem alapulhat „illúziókon”.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az ICC november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.

Az Európai Unió tagországainak tiszteletben kell tartaniuk a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) határozatait, beleértve a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsot is – erről már az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozott a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását támogató, úgynevezett Globális Szövetség nemzetközi fórumát megelőzően.

Josep Borrell azt mondta, „nem szabad aláásni” a Nemzetközi Büntetőbíróságot, ugyanis – mint fogalmazott – ez az egyetlen módja a globális igazságszolgáltatásnak, ez az egyetlen módja az elszámoltathatóságnak. Azon véleményének adott hangot, hogy az ICC ítéletei nem politikai jellegűek, majd hozzátette: a jogi testületet köztiszteletben álló bírák alkotják, akik – mint kiemelte – a szakma legjobbjai.

(Címlapképünkön: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt - balra - és Joáv Galant korábbi izraeli védelmi minisztert rabruhában ábrázoló épületmolinó a Palesztina térnél Teheránban 2024. november 28-án, a palesztinok lakta Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek 14. hónapjában.)

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Dróntámadás-rekord Moszkva ellen, meghátrált Kijev az olajfinomítók ügyében – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jóváhagyta 500 Patriot PAC-3 elfogórakéta eladását Ukrajnának, mintegy 2,1 milliárd dollár értékben – a NATO-szövetségesek azonban borúlátóak azzal kapcsolatban, hogy a rakéták a jövő heti amerikai félidős választások előtt meg is érkeznek-e. A Wall Street Journal szerint Trump hetek óta tartó nyomása célt ért: Kijev felfüggesztette az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miközben október 30. hajnalán az év egyik legnagyobb dróncsapása érte Moszkvát. Szergej Lavrov az atlantai G20-csúcson kijelentette, hogy nincs előrelépés az amerikai-orosz viszonyban, Moszkva álláspontja pedig változatlan. A Herszon megyei Oleskiben kitart a humanitárius tűzszünet, a kimenekített lakosokat szállító konvojok már útban vannak Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×