Infostart.hu
eur:
388.99
usd:
335.78
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
One man, war journalist with digital camera at the place of action, in war zone.
Nyitókép: South_agency / Getty Images

Berlin cáfol, Moszkva kiutasít – újabb német–orosz összecsapás

A tények ismertek. Németországban bezárják a Pervij Kanal orosz televízió irodáját, válaszul Moszkva bevonta az ARD német közszolgálati televízió két oroszországi munkatársának akkreditációját. A két szembenálló fél cáfol, és a másikat vádolja.

A berlini kormány tagadja, hogy bezárta volna az orosz Pervij Kanal televízió irodáját, szerinte az állítás teljes mértékben hamis. Az orosz újságírók akadályoztatás nélkül dolgozhatnak Németországban – állította a külügyminisztérium szóvivője. A Pervij Kanalt az Ukrajna elleni háború támogatása miatt az Európai Unió 2022 decembere óta szankciókkal sújtja, ennek jegyében többek között betiltotta az európai sugárzását.

Nem véletlen, hogy Moszkva nem maradt adós a válasszal. Alighogy az orosz iroda bezárása nyilvánosságra került, az orosz külügyminisztérium szóvivője rögtön "megtorló" intézkedést jelentett be. Marija Zaharova közölte, hogy megvonják az ARD közszolgálati televízió két moszkvai alkalmazottjának akkreditációját: az egyikük Frank Aischmann tudósító, a másik pedig egy operatőr, Sven Feller. Munkájukat be kell szüntetni, a végső határidő december 16.

A moszkvai "válaszlépés" ellen hasonló gyorsasággal tiltakozott a német televíziós csatorna programigazgatója. Az ARD idézte programigazgatóját, Jörg Schönenbornt, aki a német külügyminisztériumhoz hasonlóan hamisnak nevezte a moszkvai állításokat. Az igazgató, aki egyben a közszolgálati médium külügyi felelőse is, drasztikus orosz lépesről beszélt.

Berlini értékelések szerint az akkreditációk visszavonása tovább mérgezi a kétoldalú kapcsolatokat. Az ARD által idézett elemzők arra mutattak rá, hogy az Ukrajna elleni 2022 februárjában indított orosz agresszió óta tovább nőtt a nyugati újságírókra nehezedő nyomás Oroszországban. Erre utal, hogy csak korlátozott számú újságíróvízum áll rendelkezésre, a tartózkodási engedélyüket pedig háromhavonta meg kell hosszabbítani.

Idézték az ARD moszkvai irodavezetőjét, Ina Ruckot, aki a közelmúltban egy interjúban arról beszélt, hogy egyre nehezebbek a munkakörülmények az orosz fővárosban. Az irodavezető szerint vannak témák, amelyekről már inkább nem számolnak be, beleértve a háborús tudósításokat és a fegyveripart.

A berlini külügyminisztérium szóvivője ugyancsak hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb a külföldi újságírókra nehezedő nyomás Ooszországban. A háború kitörése óta több nyugati újságírónak kellett elhagynia az országot.

A legfrissebb értesülések szerint a német külügyminisztériumba bekérették Oroszország berlini nagykövetét, és tolmácsolták Annalena Baerbock külügyminiszter határozott tiltakozását az ARD televízió munkatársai akkreditációjának megvonása miatt.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

Csütörtökön is a közel-keleti háború által okozott pánik az úr a devizapiacokon, azaz folytatódik a dollár erősödése és a régiós devizák gyengülése. Mindez a piaci válságok idején megnövekedett likviditásigénnyel van összefüggésben, amely globális menedékdeviza szerepe miatt dollárvásárlásra kényszeríti a befektetőket. A pozíciózárások mellett azonban a befektetők már azt latolgatják, hogy mekkora esély van egy 2022-ben látott energiaválság megismétlődésére, illetve mely országok lennének egy ilyen krízishelyzet nyertesei és vesztesei. A forint a mai nap is gyengülő pályán van, a tegnapi korrekció után ma ismét emelkedni kezdett az euró és a dollár árfolyama, este már 389 forint felett jár az euró.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×