Jelentős előrehaladás történt az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon - mondta az amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Matthew Miller hangsúlyozta, hogy miközben közeledtek az álláspontok, a végső részletek kidolgozásra várnak, és a megállapodás nem tekinthető lezártnak, amíg mindkét fél véglegesen el nem fogadja el azt. "Úgy hisszük, hogy közel állunk" – fogalmazott a szóvivő, aki nem erősítette meg az értesüléseket, hogy a megállapodás egyebek közt 60 napos fegyvernyugvást tartalmaz.

Csicsmann László az InfoRádióban arról számolt be, hogy már a hét végén sejteni lehetett, hogy az amerikai különmegbízott a térségből úgy tér haza, hogy sikerekről számolhat be. A Közel-Kelet-szakértő kiemelte, hogy Izrael legfontosabb célja, hogy az ország északi területeire mintegy 70-80 ezer állampolgár visszaköltözhessen, ehhez pedig arra van szükség, hogy biztonságos legyen az izraeli–libanoni határ. Ezért Izrael azt szeretné elérni, hogy a Hezbollah visszavonuljon mintegy 29 kilométerre az izraeli–libanoni határtól a Litáni folyóig, de hozzátette, erre egy ENSZ biztonsági tanácsi határozat már 2006-ban kötelezte a Hezbollahot, de máig nem történt meg.

"Ebben egyetértés van, viszont a hétvégén még azért nem sikerült tető alá hozni a tűzszünetet, mert Izrael garanciákat is szeretett volna, hogy ha esetlegesen támadás érkezik az izraeli irányba, akkor megtámadhassa libanoni területen is a Hezbollahot, és úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok fogja ezt a garanciát nyújtani" – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, és hozzátette, egy bizottságot is létrehoznak a tűzszünetet felügyeletére, és ebben nemcsak az Egyesült Államok, hanem Franciaország is szerepet kaphat. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre csak egy 60 napos tűzszünetről lehet hallani, ami önmagában már nagy eredmény ebben a konfliktusban, de teljes egészében nem fogja megoldani a kialakult helyzetet.

Már csak azért sem, mert a térségben a harcok intenzitása nem hagyott alább, Csicsmann László szerinte elsősorban azért, mert mindkét oldal jobb pozíciókat szeretne elérni a tűzszünet előtt. "Nyilván Izraelnek az a célja, hogy a tűzszünetig minél jobban meggyengítse a Hezbollahot, ha nem is tudja felszámolni, de katonailag jelentős mértékben meggyengült" – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, bár hozzátette, hiába likvidálta Izrael a szervezet vezetését, már van új vezető, sőt hiába az átmeneti tűzszünet, a Hezbollah újra fog éledni a következő hetekben. Éppen ezért Izrael azt is szeretné elérni, hogy az Irakon és Szírián keresztüli iráni fegyverszállítás megszűnjön, erre viszont szerinte az Egyesült Államok nem tud garanciát vállalni, ebben Irak és Szíria tud lépni, és úgy véli, ebben az ügyben majd a januárba hivatalba lépő Trump-kormányzatnak is marad bőven feladata.

Csicsmann László arra is felhívta a figyelmet, hogy a libanoni tűzszünetnek nem lesz hatása a Gázai övezetre, ott tovább folynak a hadműveletek hasonló intenzitással, mint a libanoni fronton, ráadásul megszakadtak a tűzszüneti tárgyalások az elmúlt hetekben.

"Katar is visszahúzódott, nem körvonalazódik még csak tűzszünet sem a Gázai övezetben, és az is kérdés, hogy a másik oldalon van-e olyan tárgyalópartner, akivel lehet tűzszünetet kötni. Ez nem azt jelenti, hogy a Hamász megsemmisült volna, sőt látjuk azt, hogy a napokban is képes támadásokat indítani Izraellel szemben" – mondta a szakértő, és jelezte, Gázában csak egyoldalú tűzszünetről lehetne szó, de Izrael egyelőre nem készül ilyen lépésre. Csicsmann László úgy látja, nem igazán látszik az, hogy ki és hogyan tudná a gázai kérdést kezelni

A térség szakértője szerint fontos kérdés lesz, hogy miként alakul Donald Trump Irán-politikája. Az eddig megnevezett emberei szerinte meglehetősen Irán-ellenes és Izraelt támogató állásponton vannak, de arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Keletet az lángba boríthatja, ha Irán ellen esetleg egy komolyabb amerikai katonai beavatkozásra kerülne sor. Ezt nem tartja valószínűnek, de az elmúlt időszakban elhangzottak az eszkaláció felé mutató amerikai kijelentések, de fontosnak nevezte, hogy közben az egyik kulcsszereplő, Szaúd-Arábia szeretné csillapítani ezt az iráni kérdést, mert az nagyon könnyen az Öböl-térséget is lángba boríthatná.