Infostart.hu
eur:
355.63
usd:
312.46
bux:
139235.48
2026. június 23. kedd Zoltán
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Újabb kudarc: úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

A jogszabály nyári módosítása azt eredményezte, hogy meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma és a várakozási idő is, miközben a Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 12 millió olyan ember él Németországban, aki nem rendelkezik német útlevéllel. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: ha az előre hozott választás eredményeként kormányra kerül a CDU/CSU pártszövetség, vélhetően visszatérnek a korábbi, sokkal szigorúbb szabályozáshoz.

Akár éveket is kell várniuk azoknak, akik az új állampolgársági törvény júniusi hatálybalépését követően igényeltek német útlevelet. Ugyan a német szövetségi kormány alapvető célja az volt a jogszabály módosításával, hogy a bevándorlók hamarabb szerezhessenek német állampolgárságot, a Migrációkutató Intézet tanulmánya egyebek mellett azt állapította meg, hogy az intézkedés következményeként meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma, csakúgy, mint a várakozási idő.

Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: a teljes német lakosság 14 százalékának (körülbelül 12 millió embernek) nincs jelenleg német állampolgársága, nem rendelkezik német útlevéllel. Az érintettek között nagyon sok a török származású ember, de más országokból érkező vendégmunkások is nyújtottak már be kérelmeket, illetve a 2015-2016-os irreguláris migrációs válság idején is rengetegen léptek be Németország területére.

A kutató kiemelte, hogy a hivatalos honosításai adatok alapján a 2023-as rekordévben mintegy 204 ezren kaptak német állampolgárságot, 56 százalékuk pedig öt országból (Szíria, Törökország, Afganisztán, Irak, Románia) érkezett. Hozzátette:

a kérvények egyharmadát szír állampolgárok igényelték, az iraki és afgán kérvényezők száma 53, illetve 55 százalékkal emelkedett,

a románoké mindössze 8 százalékkal, miközben a török igénylők száma egyértelműen visszaesett tavaly.

Párducz Árpád azt mondta, az elbírálási folyamat azért ennyire lassú, mert a hivatalok meglehetősen alacsony számú személyzetet foglalkoztatnak, továbbá a különböző nemzetbiztonsági átvilágítások lefolytatása is sok időt vesz igénybe, illetve számos helyen még mindig papíralapú ügyintézés zajlik, a digitális átállás még csak folyamatban van.

Az elemző szerint a német kormánykoalíció válsága csak tetézi ezt a helyzetet. Felidézte, hogy a CDU/CSU pártszövetség több alkalommal több fórumon is jelezte, hogy aggályai vannak az állampolgársági törvénnyel kapcsolatosan, különösen annak a kettős állampolgárságot lehetővé tevő részével. „A mostani helyzetben, amikor a jelenlegi kisebbségi kormányt az előre hozott választások rémképe fenyegeti, különösen fontos megjegyezni, hogy

a CDU azt ígérte, ha 2025-ben kormányra kerül, el fogja törölni ezt a törvényváltoztatást”

– tette hozzá a kutató.

Ha ez megvalósul, a régi szabályok esetleges visszaállításával vélhetően nehezebben juthatnának német állampolgársághoz a bevándorlók, illetve a vendégmunkások, hiszen a korábbi törvény szigorú tartózkodási kritériumokat írt elő, és ha adott esetben visszatérnek hozzá, akkor Párducz Árpád szerint a honosításra vonatkozó kérelmek száma is drasztikusan visszaeshet.

A most hatályos törvényben is szerepel, hogy mindazokat, akik nem felelnek meg a követelményeknek, ki kell utasítani az országból. Ugyanakkor a Migrációkutató Intézet kutatója szerint „továbbra sincsenek túlzottan előremutató megoldások” a kiutasítások tekintetében. Mint fogalmazott, ezen a téren egyetlen sikert tud felmutatni a német kormányzat: a közelmúltban migrációs megállapodást kötött Szomáliával. Igaz, Olaf Scholz kancellár is elismerte, hogy a Németországban élő körülbelül 65 ezres szomáliai diaszpórából a többség jogszerűen tartózkodik az országban, vagyis a néhány száz vagy néhány ezer kiutasított személy Párducz Árpád szerint „csepp a tengerben” esete a Németországra nehezedő migrációs nyomás kellős közepén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
N. Rózsa Erzsébet az iráni helyzetről: egyre komolyabb nézetkülönbségek vannak az amerikai elnök és alelnök között

N. Rózsa Erzsébet az iráni helyzetről: egyre komolyabb nézetkülönbségek vannak az amerikai elnök és alelnök között

Az érintett szereplők inkább tűzszüneti állapotnak tekintik a mostani helyzetet, amely elvezethet akár a békéhez is, de ennek még nagyon sok feltétele van – értékelte az amerikai–iráni keretegyezmény aláírását az InfoRádió Aréna című műsorában a Közel-Kelet-szakértő. Úgy véli, Teherán nem fog megijedni Donald Trump fenyegetőzéseitől és szerinte nem segíti a tárgyalásokat, hogy az amerikai elnök erősen félreérthető kijelentéseket tesz.

Megszavazta az Országgyűlés: búcsú a védett üzemanyagártól

Az Országgyűlés döntött a védett üzemanyagár kivezetését tartalmazó törvényjavaslatról. Előzőleg elfogadták a vizsgálóbizottságok megerősítését és a korrupcióellenes 110 oldalas csomagot is, benne a vagyonnyilatkozatok szigorításával és a kekvák megszüntetésével.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

Erővel vinné át Magyar Péter Sulyok Tamás eltávolítását - Milyen következményei lehetnek az új alkotmánymódosításnak?

Magyar Péter miniszterelnök Tisza-kormánya benyújtotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a kabinet értelmezése szerint a Fidesz 2010 utáni, hosszú közjogi mandátumokkal, sarkalatos törvényekkel, intézményi átalakításokkal és politikailag lojálisnak tartott személyi kinevezésekkel bebetonozott rendszerének felszámolását, valamint a jogállam helyreállítását szolgálja. A javaslat többek között azonnali hatállyal megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát, visszaállítaná a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróságnál, erősítené a bírói önigazgatást, és alkotmányos szintre emelné a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A tíz cikkből álló szöveg felemás képet mutat: miközben több ponton valódi intézményi korrekciókat tartalmaz, az államfő közvetlen eltávolítása nehezen választható el a személyre szabott mandátummegszüntetés látszatától. A módosítás precedenskockázatot hordoz, és az európai jogállamisági viták kontextusában is érzékeny kérdéseket vet fel. A kormány egyik legfontosabb érve az új rendelkezések mellett, hogy a változtatások átmenetiek, szeptembertől pedig átfogó, népszavazással megerősített alkotmányozási folyamat indulna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×