Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Újabb kudarc: úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

A jogszabály nyári módosítása azt eredményezte, hogy meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma és a várakozási idő is, miközben a Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 12 millió olyan ember él Németországban, aki nem rendelkezik német útlevéllel. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: ha az előre hozott választás eredményeként kormányra kerül a CDU/CSU pártszövetség, vélhetően visszatérnek a korábbi, sokkal szigorúbb szabályozáshoz.

Akár éveket is kell várniuk azoknak, akik az új állampolgársági törvény júniusi hatálybalépését követően igényeltek német útlevelet. Ugyan a német szövetségi kormány alapvető célja az volt a jogszabály módosításával, hogy a bevándorlók hamarabb szerezhessenek német állampolgárságot, a Migrációkutató Intézet tanulmánya egyebek mellett azt állapította meg, hogy az intézkedés következményeként meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma, csakúgy, mint a várakozási idő.

Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: a teljes német lakosság 14 százalékának (körülbelül 12 millió embernek) nincs jelenleg német állampolgársága, nem rendelkezik német útlevéllel. Az érintettek között nagyon sok a török származású ember, de más országokból érkező vendégmunkások is nyújtottak már be kérelmeket, illetve a 2015-2016-os irreguláris migrációs válság idején is rengetegen léptek be Németország területére.

A kutató kiemelte, hogy a hivatalos honosításai adatok alapján a 2023-as rekordévben mintegy 204 ezren kaptak német állampolgárságot, 56 százalékuk pedig öt országból (Szíria, Törökország, Afganisztán, Irak, Románia) érkezett. Hozzátette:

a kérvények egyharmadát szír állampolgárok igényelték, az iraki és afgán kérvényezők száma 53, illetve 55 százalékkal emelkedett,

a románoké mindössze 8 százalékkal, miközben a török igénylők száma egyértelműen visszaesett tavaly.

Párducz Árpád azt mondta, az elbírálási folyamat azért ennyire lassú, mert a hivatalok meglehetősen alacsony számú személyzetet foglalkoztatnak, továbbá a különböző nemzetbiztonsági átvilágítások lefolytatása is sok időt vesz igénybe, illetve számos helyen még mindig papíralapú ügyintézés zajlik, a digitális átállás még csak folyamatban van.

Az elemző szerint a német kormánykoalíció válsága csak tetézi ezt a helyzetet. Felidézte, hogy a CDU/CSU pártszövetség több alkalommal több fórumon is jelezte, hogy aggályai vannak az állampolgársági törvénnyel kapcsolatosan, különösen annak a kettős állampolgárságot lehetővé tevő részével. „A mostani helyzetben, amikor a jelenlegi kisebbségi kormányt az előre hozott választások rémképe fenyegeti, különösen fontos megjegyezni, hogy

a CDU azt ígérte, ha 2025-ben kormányra kerül, el fogja törölni ezt a törvényváltoztatást”

– tette hozzá a kutató.

Ha ez megvalósul, a régi szabályok esetleges visszaállításával vélhetően nehezebben juthatnának német állampolgársághoz a bevándorlók, illetve a vendégmunkások, hiszen a korábbi törvény szigorú tartózkodási kritériumokat írt elő, és ha adott esetben visszatérnek hozzá, akkor Párducz Árpád szerint a honosításra vonatkozó kérelmek száma is drasztikusan visszaeshet.

A most hatályos törvényben is szerepel, hogy mindazokat, akik nem felelnek meg a követelményeknek, ki kell utasítani az országból. Ugyanakkor a Migrációkutató Intézet kutatója szerint „továbbra sincsenek túlzottan előremutató megoldások” a kiutasítások tekintetében. Mint fogalmazott, ezen a téren egyetlen sikert tud felmutatni a német kormányzat: a közelmúltban migrációs megállapodást kötött Szomáliával. Igaz, Olaf Scholz kancellár is elismerte, hogy a Németországban élő körülbelül 65 ezres szomáliai diaszpórából a többség jogszerűen tartózkodik az országban, vagyis a néhány száz vagy néhány ezer kiutasított személy Párducz Árpád szerint „csepp a tengerben” esete a Németországra nehezedő migrációs nyomás kellős közepén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×