Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Újabb kudarc: úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

A jogszabály nyári módosítása azt eredményezte, hogy meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma és a várakozási idő is, miközben a Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 12 millió olyan ember él Németországban, aki nem rendelkezik német útlevéllel. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: ha az előre hozott választás eredményeként kormányra kerül a CDU/CSU pártszövetség, vélhetően visszatérnek a korábbi, sokkal szigorúbb szabályozáshoz.

Akár éveket is kell várniuk azoknak, akik az új állampolgársági törvény júniusi hatálybalépését követően igényeltek német útlevelet. Ugyan a német szövetségi kormány alapvető célja az volt a jogszabály módosításával, hogy a bevándorlók hamarabb szerezhessenek német állampolgárságot, a Migrációkutató Intézet tanulmánya egyebek mellett azt állapította meg, hogy az intézkedés következményeként meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma, csakúgy, mint a várakozási idő.

Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: a teljes német lakosság 14 százalékának (körülbelül 12 millió embernek) nincs jelenleg német állampolgársága, nem rendelkezik német útlevéllel. Az érintettek között nagyon sok a török származású ember, de más országokból érkező vendégmunkások is nyújtottak már be kérelmeket, illetve a 2015-2016-os irreguláris migrációs válság idején is rengetegen léptek be Németország területére.

A kutató kiemelte, hogy a hivatalos honosításai adatok alapján a 2023-as rekordévben mintegy 204 ezren kaptak német állampolgárságot, 56 százalékuk pedig öt országból (Szíria, Törökország, Afganisztán, Irak, Románia) érkezett. Hozzátette:

a kérvények egyharmadát szír állampolgárok igényelték, az iraki és afgán kérvényezők száma 53, illetve 55 százalékkal emelkedett,

a románoké mindössze 8 százalékkal, miközben a török igénylők száma egyértelműen visszaesett tavaly.

Párducz Árpád azt mondta, az elbírálási folyamat azért ennyire lassú, mert a hivatalok meglehetősen alacsony számú személyzetet foglalkoztatnak, továbbá a különböző nemzetbiztonsági átvilágítások lefolytatása is sok időt vesz igénybe, illetve számos helyen még mindig papíralapú ügyintézés zajlik, a digitális átállás még csak folyamatban van.

Az elemző szerint a német kormánykoalíció válsága csak tetézi ezt a helyzetet. Felidézte, hogy a CDU/CSU pártszövetség több alkalommal több fórumon is jelezte, hogy aggályai vannak az állampolgársági törvénnyel kapcsolatosan, különösen annak a kettős állampolgárságot lehetővé tevő részével. „A mostani helyzetben, amikor a jelenlegi kisebbségi kormányt az előre hozott választások rémképe fenyegeti, különösen fontos megjegyezni, hogy

a CDU azt ígérte, ha 2025-ben kormányra kerül, el fogja törölni ezt a törvényváltoztatást”

– tette hozzá a kutató.

Ha ez megvalósul, a régi szabályok esetleges visszaállításával vélhetően nehezebben juthatnának német állampolgársághoz a bevándorlók, illetve a vendégmunkások, hiszen a korábbi törvény szigorú tartózkodási kritériumokat írt elő, és ha adott esetben visszatérnek hozzá, akkor Párducz Árpád szerint a honosításra vonatkozó kérelmek száma is drasztikusan visszaeshet.

A most hatályos törvényben is szerepel, hogy mindazokat, akik nem felelnek meg a követelményeknek, ki kell utasítani az országból. Ugyanakkor a Migrációkutató Intézet kutatója szerint „továbbra sincsenek túlzottan előremutató megoldások” a kiutasítások tekintetében. Mint fogalmazott, ezen a téren egyetlen sikert tud felmutatni a német kormányzat: a közelmúltban migrációs megállapodást kötött Szomáliával. Igaz, Olaf Scholz kancellár is elismerte, hogy a Németországban élő körülbelül 65 ezres szomáliai diaszpórából a többség jogszerűen tartózkodik az országban, vagyis a néhány száz vagy néhány ezer kiutasított személy Párducz Árpád szerint „csepp a tengerben” esete a Németországra nehezedő migrációs nyomás kellős közepén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×