Infostart.hu
eur:
385.1
usd:
330.52
bux:
115909.58
2026. január 9. péntek Marcell
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Reagált Moszkva a Nyugat "gyorsító" lépéseire

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni" - mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger "mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül".

"Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is" - tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva "hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját, amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren".

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre "elkerülhetetlen", és a Nyugat számára "pusztító" lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a "konfliktus pályájának megváltoztatása" érdekében az

Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin "hálátlansággal", Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését. Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják. A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában.

Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Címlapról ajánljuk
Kitoloncolási offenzíva jöhet Németországban, a menekültek száma már most rohamosan csökken

Kitoloncolási offenzíva jöhet Németországban, a menekültek száma már most rohamosan csökken

Az elmúlt években túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika szigorítását tűzte zászlajára a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány. A szigorítás fő szószólói a keresztény pártok, a CDU és a CSU voltak, míg a koalíciós partner szociáldemokraták inkább fékezni igyekeztek mindezt. Úgy hírlik, a hatóságok most egy újonnan létrehozott kitoloncolási mechanizmust alkalmaznak.

Havazás: itt a rengeteg víz, ezt kéne megtartani valahogy az aszályok előtt

Az aszály elleni védekezés az egyik legfontosabb feladat 2026-ban a magyar mezőgazdaságban, ebből a szempontból a mostani kiadós havazás nagyon kedvező a csapadék pótlásában – mondta az InfoRádióban Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a szervezet évnyitóján.
inforadio
ARÉNA
2026.01.09. péntek, 18:00
Bartal Tamás
a Nemzeti Közút Zrt. igazgatóságának elnöke
Elfogyott a lendület, nyomás alá kerültek a techrészvények

Elfogyott a lendület, nyomás alá kerültek a techrészvények

A hét eleji emelkedést követően mostanra elfogyott a lendület a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdék lekövették a tegnapi Wall Street-i esést, és a globális hangulatromlással összhangban Európában is lefelé vették az irányt a vezető indexek, bár a zárásra már felemás elmozdulásokat mutattak. Az amerikai piacokon gyengélkedett ma a technológia szektor, a vezető indexek közül csak a Nasdaq esett. A befektetők kiemelten figyelik a geopolitikai eseményeket, különösen Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos tervei miatt. A növekvő geopolitikai feszültségek közepette a védelmi szektor részvényei továbbra is jól teljesítenek, különösen azt követően, hogy Donald Trump az amerikai védelmi kiadások jelentős növelését helyezte kilátásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×