Infostart.hu
eur:
379.84
usd:
324.98
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Reagált Moszkva a Nyugat "gyorsító" lépéseire

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni" - mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger "mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül".

"Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is" - tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva "hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját, amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren".

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre "elkerülhetetlen", és a Nyugat számára "pusztító" lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a "konfliktus pályájának megváltoztatása" érdekében az

Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin "hálátlansággal", Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését. Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják. A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában.

Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×