Infostart.hu
eur:
387.85
usd:
330.99
bux:
109278.66
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Reagált Moszkva a Nyugat "gyorsító" lépéseire

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni" - mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger "mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül".

"Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is" - tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva "hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját, amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren".

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre "elkerülhetetlen", és a Nyugat számára "pusztító" lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a "konfliktus pályájának megváltoztatása" érdekében az

Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin "hálátlansággal", Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését. Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják. A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában.

Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×