Infostart.hu
eur:
358.84
usd:
308.88
bux:
130632.44
2026. május 21. csütörtök Konstantin
March 29, 2011 - The guided missile destroyer USS Barry (DDG-52) launches a Tomahawk cruise missile from the Mediterranean Sea in support of Operation Odyssey Dawn.
Nyitókép: Getty Images/Stocktrek Images

Dollár tízmilliárdokból fejleszti csapásmérő képességét Ausztrália

Ausztrália légvédelmi rendszereinek, illetve nagy hatótávolságú csapásmérő képességének jelentős fejlesztésébe kezdett saját biztonsága és az indiai-csendes-óceáni térség stabilitása érdekében - közölte szerdán Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter.

A canberrai Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében a tárcavezető elmondta: Ausztráliát a térségben megnőtt katonai feszültség kényszerítette arra, hogy átalakítsa védelmi stratégiáját, ennek részeként pedig megerősíti nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő képességét.

Conroy szerint a térség „új rakétakorszak” küszöbén áll, amelyben a rakéták a „kényszerítés eszközei”. Ausztrália ezért védelmi partnereivel, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Dél-Koreával együttműködve fegyverkészletének és hadiipari exportjának jelentős bővítése mellett döntött.

„Hogy miért van szükségünk több rakétára? Mert Ausztrália biztonsági helyzetét jelenleg elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés határozza meg (…) Meg kell mutatnunk potenciális ellenfeleinknek, hogy az Ausztrália ellen végrehajtott ellenséges cselekmények sikertelenek, a konfliktus elhúzódásával pedig fenntarthatatlanok lennének” – fogalmazott.

A Csendes-óceán déli részét atomfegyvermentes övezetté nyilvánító rarotongai szerződésre hivatkozva Conroy újfent hangot adott Canberra aggodalmának Peking sikeresen végrehajtott szeptemberi interkontinentális ballisztikusrakéta-tesztje miatt, amely során a kínai eszköz több mint 11 ezer kilométert repülve Ausztráliától északkeletre a Csendes-óceánba csapódott.

Ausztrália 316 millió ausztrál dollárt fordít távirányítású, sorozatvető rakétarendszer (GMLRS) helyi, részben exportra szánt gyártására az amerikai Lockheed Martinnal partnerségben, a francia Thales hadiipari cég pedig 155 mm-es tüzérségi lőszereket állít elő egy ausztrál tulajdonú üzemben – tudatta Conroy.

A védelmi miniszter a hónap elején jelentette be, hogy 7 milliárd ausztrál dollár (1700 milliárd forint) értékben megállapodást kötött az Egyesült Államokkal SM-2 és SM-6 nagy hatótávolságú rakéták beszerzéséről haditengerészete számára. Augusztusban azt közölte, hogy hadiipari kapacitásának megerősítése céljából Ausztrália a norvég Kongsberg Defence and Aerospace hadiipari céggel közösen 2027-től maga is gyárt hadihajókról indítható NSM, és harci gépekről is indítható JSM haditengerészeti rakétákat a norvég állami céggel megkötött 850 millió ausztrál dollár értékű megállapodás keretében.

Ausztrália haditengerészete ezen felül az év végére 2500 kilométer hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel is rendelkezni fog, ami tízszeresére növeli az ausztrál flotta fegyverzetének hatótávolságát.

Az ország következő egy évtizedben összesen mintegy 49 milliárd dollárt (18 ezer milliárd forint) különít el rakéták beszerzésére

– közölte korábban a védelmi tárca.

Ausztrália tagja az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal 2021 szeptemberében megkötött AUKUS katonai szövetségnek. A három ország augusztusban megállapodást írt alá, miszerint együttműködnek a haditengerészeti nukleáris meghajtás fejlesztésében, és ennek eredményeképpen Ausztráliának 2040-től lesznek nukleáris meghajtású tengeralattjárói.

Emellett az ország tagja a négyesfogatként ismert Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd biztonsági együttműködésnek is, amely informális szövetség az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Legutóbbi, július végi találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hitet tettek a „szabad és nyitott” ázsiai-csendes-óceáni térség mellett. A nyilatkozat utalt Kína és a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri ellentétére.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×