Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: unsplash.com

Egészen különös ok miatt cserélhetnek le tízmillió rendszámtáblát Németországban

A közúti közlekedés újabb reformjára készülnek Németországban. Ezúttal új rendszámtáblák érkezhetnek. Beszámolók szerint a csere több mint tízmillió autótulajdonost érinthet. Következhet a rendszámok "liberalizálásának" korszaka.

Az érvényben lévő rendszer egyfajta "fejtörős játék" is azok számára, akik útközben ugyan, de unhatják a hosszú vezetést: azt találgatják, vajon az előttük, vagy épp mellettük elhaladó autók rendszámain található rövidítések mely városokat jelölik. Könnyebb a találgatás a nagyobb városok, még inkább a legnagyobb, többi között Berlin, München vagy épp Hamburg esetében. A B, az M vagy épp a H betű ugyanis a tábla elengedhetetlen része. De jóval nehezebb a helyzet, illetve a találgatás a kisebb városok esetében.

A közeli jövőben azonban a tervek szerint változhat a helyzet. A találgatás, illetve a rendszámok város szerinti azonosítása jóval nehezebb lehet. A tervezett reform ugyanis több mint tízmillió járművezetőt érintene.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, több mint 700 városnak, illetve járásnak van olyan rendszáma, amely az adott helységre utal. Azaz a rendszámtábláról könnyen leolvasható, hogy az autó honnan származik. Mindez maximum három betűt foglalhat magában. Ennek a "világnak" azonban hamarosan vége lehet, a portálok szerint beköszönt a rendszámok "liberalizálásának" korszaka. Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak az "igazán" nagy városok kaphatnak "saját" rendszámot, de azok is, amelyek húszezernél több lakossal rendelkeznek.

A jelenlegi helyzet az, hogy több kisváros autója hasonló rendszámmal rendelkezik csupán azért, mert ugyanazon közigazgatási körzetben bocsátották forgalomba őket. A tervezett "liberalizálás" jegyében azonban lehetőség nyílik arra, hogy az autótulajdonos a rendszámon saját lakhelyével is "büszkélkedhessen".

A Ruhr 24 portál szerint a cél a helyi identitás, illetve a szülőföldhöz való kötödés erősítése.

Ha a terv törvényerőre emelkedik a városok, illetve az önkormányzatok dönthetnek majd arról, hogy szeretnének-e saját rendszámrövidítést. Ha igen, az érintett autótulajdonosok nagyjából tíz euróért mindezt megtehetik.

A heilbronni egyetem megszólaltatott szakértője szerint a reform mintegy 10,2 millió embert érinthet, és több mint háromszáz új helykódot eredményezhet.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×