Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2024. május 9-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (j) és Kamala Harris alelnök rendezvényre érkezik a washingtoni Fehér Házban. Biden július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Joe Biden emberei betartanak az alelnöke kampányának – állítja egy amerikai hírportál

Az Axios több a Fehér Ház belső ügyeiben jártas forrásra hivatkozva azt írja, hogy Joe Biden csapatának néhány tagja gáncsolni próbálja Kamala Harris elnökké választását.

Miközben Joe Biden határozottan támogatja Kamala Harris elnökké választását, a Fehér Ház néhány vezető tisztviselője azon mesterkedik, hogy megnehezítse ezt – állítja az Axios. A washingtoni hírportál szerint ennek az lehet az oka, hogy Biden csapatának több, befolyásos tagja kiszorult Kamala Harris közvetlen környezetéből, és így valószínűleg el is veszítheti jelenlegi fontos pozícióját az amerikai legfelsőbb vezetésben.

Bár a gáncsoskodás eddig csak alig volt érzékelhető, a kampány hajrájában már egyre nyilvánvalóbbá válik. Az Axios erre az egyik legegyértelműbb példaként azt említi, hogy a Fehér Ház stábja az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóját "véletlenül" Kamala Harris michigani nagygyűlésének idejére szervezte, így az elnökjelöltre sokkal kevésbé figyelt a sajtó. A másik ehhez hasonló fricska pedig az volt, amikor Kamala Harris arra panaszkodott, hogy Florida republikánus kormányzója nem vette fel neki a telefont, pedig csak a hurrikánnal kapcsolatos legújabb hírekről szeretett volna hallani.

Ellenben szinte ezzel egyidőben Joe Biden méltatta Ron DeSantis kormányzót, amiért – pártállásától függetlenül – készséges és együttműködő. Utóbb aztán kiderült: az elnök emberei "elfelejtették" tájékoztatni Joe Bident Kamala Harris panaszáról. Így elég furcsán vette ki magát, hogy az elnök homlokegyenest mást mondott a floridai kormányzóról, mint az elnökjelölt.

A fehér házi stáb néhány meghatározó tagjának az sem igazán tetszett, hogy a demokrata párt olyan gyorsan kihátrált Joe Biden mögül, miután az elnök – az általános vélekedés szerint – katasztrofálisan szerepelt a Donald Trumppal folytatott tévévitában. Az Axiosnak név nélkül nyilatkozó bennfentesek azt állították, hogy a Biden csapatában tapasztalható ellenérzések szinte természetesnek számítanak olyankor, amikor az elnök helyett az alelnök indul a választásokon. Ez volt a helyzet például Al Gore és Bill Clinton esetében 2000-ben, illetve George H.W. Bush, valamint Ronald Reagan kampányában 1988-ban.

Ugyanakkor a portál azt írja, forrásai egyetértettek abban, hogy Joe Biden az első pillanattól kezdve határozottan támogatta Kamala Harris elnökjelöltségét. Csírájában elfojtott minden olyan párton belüli próbálkozást, hogy keressenek másik, alkalmasabb jelöltet, mert erre már nem lett volna elég idejük a demokratáknak. Az Axios azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár érthető módon vannak súrlódások az elnök és az alelnök csapat között, azért Joe Biden embereinek többsége teljes odaadással támogatja Kamala Harris kampányát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×