eur:
395.99
usd:
354.68
bux:
74905.79
2024. szeptember 27. péntek Adalbert
Kamala Harris és Donald Trump. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Mégsem könnyítik meg Donald Trump dolgát Nebraskában

Egy szenátor közölte: nem támogatja azt a törvényjavaslatot, amely a november 5-i voksolás előtt másfél hónappal változtatta volna meg a szövetségi állam elnökválasztási rendszerét, pontosabban azt, hogy miképp osztja ki Nebraska az elektori szavazatait.

Alapos mérlegelés után világossá vált számomra, hogy most, 43 nappal a választások napja előtt nem ez a megfelelő pillanat a változtatásra - idézi Mike McDonnell nebraskai állami szenátor hétfői közleményét az Index a The Hill beszámolója alapján. Az eredetileg demokrata McDonnell, aki idén csatlakozott a republikánusokhoz, miután előző pártja megrovásban részesítette, a republikánusok ügydöntő szavazata lehetett volna a 49 fős, egykamarás nebraskai törvényhozásban, hogy el tudják fogadni az állam új elektori rendszerét. (A vita lezárásához, az úgynevezett filibuster legyőzéséhez kétharmad szükséges).

Egyes republikánus politikusok tavasz óta azt hangoztatják, az elektori kollégiumi rendszerben egyedi megoldást alkalmazó Nebraskának át kellene állnia arra, hogy – a többiekhez hasonlóan – az összes, azaz mind az ÖT ELEKTORI VOKSÁT AZ ÁLLAMI SZINTEN NYERTES ELNÖKJELÖLTNEK ADJA.

Áprilisban már megbukott egy azonos próbálkozásuk.

A republikánusok felé hajló Nebraska jelenleg megosztja elektori voksait: két elektort kap az állami szinten diadalmaskodó jelölt, majd a három kongresszusi körzetben felülkerekedő elnökaspiráns is egy-egy elektorral lesz gazdagabb. 2020-ban Omaha város környékén Joe Biden nyert, így egy elektori voksot elhappolt Donald Trump elől.

Az idei, rendkívül szoros elnökválasztáson azonban még fontosabb lehet az az egy szavazat. Ha Kamala Harris demokrata alelnök csak Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint nyerné meg, míg a többi csatatérállamot elveszítené, akkor csupán 269 elektorhoz jutna, ami egy darabbal kevesebb a győzelemhez szükséges 270-nél.

Így épp Nebraska 2. kongresszusi körzete segíthetne Harrisnek a limit elérésében,

aminek hála a demokrata elnökjelölt készülhetne az Ovális Irodába. A republikánusok ezt a forgatókönyvet szerették volna megakadályozni.

Donald Trump republikánus elnökjelölt nem túl örömtelien reagált a fejleményekre. "Szeretném megköszönni Jim Pillen nebraskai kormányzónak, hogy megpróbált segíteni a Republikánus Pártnak leegyszerűsíteni az állam választási rendszerének bonyolultságát. Mindenki számára jobb és sokkal olcsóbb lett volna!" - írta a volt elnök a Truth Socialön.

Sajnos egy Mike McDonnell nevű, demokratából lett republikánus(?) állami szenátor minden ok nélkül úgy döntött, hogy útjába áll egy nagyszerű, republikánus, józan ész szerinti győzelemnek. Csak egy újabb feltűnési viszketegséges! - fejtette ki Trump.

McDonnellen kívül két másik republikánus is bizonytalannak tűnt a másodjára megbukott változtatási javaslat kapcsán.

Nebraska mellett egyébként csak a demokraták felé húzó Maine alkalmaz hasonló rendszert. A demokraták egyik ottani vezető politikusa kijelentette, ha a nebraskaiak megszavaznák az átállást, akkor minden bizonnyal ők sem folytatnák a kongresszusi körzetekben nyertes jelöltek jutalmazását.

Címlapról ajánljuk
Kormányválság alakult ki Csehországban, koalíciós tárgyalások jönnek

Kormányválság alakult ki Csehországban, koalíciós tárgyalások jönnek

Azután, hogy Petr Fiala miniszterelnök kedden bejelentette, meneszteni kívánja a kabinetből Ivan Bartos kalózpárti kormányfőhelyettest és regionális fejlesztési minisztert, mert nem elégedett a munkájával, a Kalózpártnál "robbant a bomba". Bartos szerint Fiala megszegte a koalíciós szerződést.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.27. péntek, 18:00
Steinbach József
a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Megváltoztatja nukleáris doktrínáját Oroszország, Vuhledárban folynak a harcok – Háborús híreink csütörtökön

Megváltoztatja nukleáris doktrínáját Oroszország, Vuhledárban folynak a harcok – Háborús híreink csütörtökön

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, megváltoztatja Oroszország nukleáris doktrínáját, kifejezetten azzal a céllal, hogy szükség esetén atomcsapást tudjon mérni Ukrajnára. Eszerint nukleáris csapással lenne sújtható egy olyan agresszor állam is, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, de egy másik, atomfegyverekkel rendelkező ország támogatását élvezi. Utóbbi az Egyesült Államokra és Ukrajnára vonatkozhat. Orosz jelentések szerint újabb két települést foglaltak el Donyeck megyében, és már az egykor 14 ezres város, Vuhledár belterületén folynak a harcok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×