Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Autósok igazoltatására kirendelt koszovói rendőrök az észak-koszovói Banjska falunál 2023. szeptember 25-én. Szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek szeptember 24-re virradóan koszovói rendőrökre támadtak Banjskában. A tűzharcban egy rendőr meghalt, három megsebesült, három támadót lelőttek, kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A rendőrség több száz fegyvert, továbbá katonai felszereléseket talált a falu egyik lakóházában és több járműben.
Nyitókép: MTI/EPA/Djordje Savic

Darázsfészekbe nyúlt Pristina

Razziát tartott a koszovói rendőrség a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben péntek este, a szerb miniszterelnök határozottan elítélte Pristina lépését - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A helyszíni beszámoló szerint a koszovói rendőrség tagjai állig felfegyverkezve, páncélozott járművekkel vonultak az intézményekhez négy észak-koszovói településen, ahol többségében szerbek laknak.

Elbert Krasniqi koszovói helyi önkormányzati miniszter a Koha Ditore című pristinai napilap szerint azt mondta, a cél a koszovóival párhuzamos szerb intézmények felszámolása volt. Milos Vucevic szerb miniszterelnök szerint viszont a helyi szerbeket akarták megfélemlíteni, ezért a nemzetközi közösség közbelépését sürgette.

Májusban az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban. Washington csalódottságának adott hangot az akció miatt. Közleményükben úgy fogalmaztak: a rendőri fellépést nem egyeztették a nemzetközi partnerekkel, és alkalmas a feszültségkeltésre. Az Egyesült Államok pristinai nagykövetsége péntek este pontosan ugyanezekkel a szavakkal reagált a pénteki razziára.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.

(Címlapépünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×