Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Elég a nyelv színe a betegség megállapításához

A diagnosztikai eljárás mesterséges intelligencián alapul.

A hagyományos kínai orvoslás egyik módszerére épül iraki és ausztrál kutatók új fejlesztése: egy olyan algoritmus, ami a nyelv színéből állít fel diagnózist pillanatok alatt.

Az iraki Middle Műszaki Egyetem (MTU), valamint a Dél-ausztráliai Egyetem mérnökkutatói most áttörést értek el az algoritmusok fejlesztésében, melyekkel egy egyszerű módszerrel lehet észrevenni a betegségeket: a nyelv színének elemzésével - írja a HVG.

Az algoritmus 98 százalékos pontossággal tudott kiszűrni bizonyos betegségeket. És ehhez tényleg csak erre az egy paraméterre volt szüksége.

Az Interesting Engineering pedig arról ír, hogy olyan problémák azonosításában jeleskedett a fejlesztés, mint a diabétesz, a stroke, az anémia (vérszegénység), az asztma, a májat és az epehólyagot érintő betegségek, a Covid-19, továbbá egy sor érrendszeri és és emésztőrendszeri megbetegedés.

A rendszert, mely a számítógépes látásra támaszkodva dolgozik, 5260 képpel képezték ki a szakemberek. Ezek különböző színosztályokba voltak sorolva, amik mind más-más betegségeket jellemeznek.

A rendszert 60 páciens nyelvének képeivel tesztelték; az MI-modell a legtöbb esetben sikerrel tudta hozzáigazítani a tüneteket az alanyok tényleges, diagnosztizált betegségéhez. A kamera egyébként 20 centiméterre volt a betegek nyelvétől.A nyelv vizsgálata egyébként nem újkeletű, a hagyományos kínai orvoslás 2000 éve alkalmazza.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×