Az orosz-ukrán konfliktus egyik legfrissebb fejleménye, hogy az ukrán hadsereg bevonult a Kurszki régióba, orosz területre. A korábbi ukrán retorika az volt, hogy honvédő háborút folytatnak, nem akarnak orosz területeket megszerezni. Azóta azonban az ukrán politikai és katonai vezetés új döntést hozott.

"Részben a háború narratíváját változtatta meg Kijev, részben szeretett volna valami olyat mi lépni, amitől az ukrán közvélemény, a hadsereg, talán még az Ukrajnát támogató nemzetközi közvélemény is morálisan egy kicsit jobb helyzetbe kerül. Látni kell, hogy múlt szeptember óta egy felőrlő háború zajlik, amiben ráadásul az oroszoknál van a kezdeményezés. Ugyan nagyon lassan, de haladnak előre, elsősorban a Donbaszban. Óriási pusztítást tudtak végezni mindenféle drónnal, rakétákkal nemcsak a katonai infrastruktúrában, hanem a polgári infrastruktúrában is. Ezért nagy kérdés, hogy mi lesz télen, hiszen Ukrajna energetikai infrastruktúrája borzasztó rossz állapotban van. Ilyen körülmények között azt próbálták most meg, hogy mi történik, ha ellentámadást hajtanak végre" – értékelt az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének egyetemi docense.

Mint mondta, ez láthatóan megzavarta az orosz vezetést. A háború menetén nem változtatott, de eléggé kellemetlen presztízsproblémákat jelent Moszkvának több szempontból is. Egyrészt az orosz vezetés eddig azt kommunikálta, hogy nem Oroszországban, hanem Ukrajnában folyik az akció, viszont most a saját területét kell bombáznia, ha ki akarja füstölni onnan az ukránokat. Másrészt a Kurszkban fogságba esett több száz orosz többsége 18-19 éves fiatal sorkatona, ami rendkívül kellemetlen annak az orosz vezetésnek, amely ígéretei szerint az Ukrajnával kapcsolatos különleges katonai műveletbe sorkatonákat nem fog bevonni.

A kurszki előrenyomulás Ukrajnának egyelőre egy nagyon jó hivatkozási pont. Ukrajna a céljairól egyébként nem beszél, valószínűleg azért nem, mert ezt az egész történetet mindenféleképpen győzelemként kívánja kommunikálni – mondta az Arénában Tálas Péter.

Beszélt arról is, hogy Európa akkor tud hatással lenni Ukrajna biztonságára, ha felpörgeti a hadiiparát, mert jelenleg nem képes annyi lőszert termelni, mint amennyi fogy ebben a háborúban. Ezt kulcsfontosságú kérdésnek tartja. Persze ebből a szempontból Oroszország is problémákkal küzd, hiszen ezért kér Észak-Koreától 55 milliméteres rakétákat, valamint Irántól drónokat.

Ráadásul már nem is csak védekezésről és elrettentésről van szó Európában, hanem ha sikerrel bővíti a hadiiparát, akkor

Ukrajnát is képes lehet felszerelni ezekkel, és olyan helyzetbe hozni, hogy Oroszországnak meg kelljen gondolnia azt, hogy ismételten megtámadja-e az országot

– fogalmazott Tálas Péter. Hozzátette: természetesen Oroszország is felfuttatja a saját termelését, ami miatt az orosz-ukrán háború a nemzetközi hadiipar viszonylag nagy felpörgését fogja okozni.