Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Maxar Technologies 2024. augusztus 14-én közreadott műholdfelvétele a Kurszktól nyugatra fekvő Lgov közelében épített védőárokról augusztus 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Az orosz erők visszavágtak, de az ukránok sem tétlenkedtek

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy az orosz erők ismét az ellenőrzésük alá vonták Krupec települést a Kurszki területen, amelyre kilenc nappal ezelőtt ukrán csapatok hatoltak be. Volodimir Zelenszkij pedig arról tett bejelentést, hogy elfoglalták Szudzsa városát.

A dél-oroszországi terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov pedig közölte, hogy az orosz hatóságok egy újabb olyan járás kiürítését rendelték el, amely részben az ukrán csapatok ellenőrzése alatt van. A Gluskovi járásban élő lakosokat biztonságba kell helyezni – írta a kormányzó internetes bejegyzésében.

Az ukrán határtól mintegy 10 kilométerre fekvő járásban több mint 17 500 állandó lakos élt a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború előtt. A Gluskovi járás mintegy 150 kilométerre található a terület székhelyétől, Kurszktól.

Szmirnov közlése szerint a reggeli órákban ismét légiriadó volt ukrajnai rakétaveszély miatt a Kurszki területen. A kormányzó felszólította az érintett lakosokat, hogy vonuljanak biztonságos helyre. Hozzátette, hogy

már több mint 120 ezer embert szállítottak biztonságosabb körzetekbe.

Oroszország a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki terület határ menti térségeit terrorellenes harci övezetnek nyilvánította, így a hadsereg több embert és felszerelést vonultathat itt fel.

A Belgorodi területen a kormány nemzeti szintűvé emelte a helyi vezetés által előző nap regionális szintűként elrendelt szükségállapotot.

A határ menti területek biztonságáról szóló értekezleten csütörtökön Andrej Belouszov védelmi miniszter bejelentette, hogy további csapatokat és eszközöket vezényelnek a szóban forgó térségbe, hogy megvédjék a lakóikat és a létesítményeket az ukrán támadásokkal szemben.

Oroszország azt is bejelentette, hogy

több települést elfoglalt a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők több győzelmet arattak a frontvonal mentén Harkivtól Luhanszkon át Donyeckig. Elfoglalták a Donyeck megyei Pokrovszktól mintegy 15 kilométerre fekvő Ivanivka falut is, jelentős előrelépést téve a Pokrovszkba vezető út ellenőrzése felé. A háború előtt 60 ezer lakosú Pokrovszk a Csasziv Jar és Kosztyantinivka közötti, stratégiai fontosságú útvonalon fekszik.

Ukrán kézen egy fontos város

Az ukrán erők teljességgel elfoglalták a dél-oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsa városát – erről már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett bejelentést a Telegram üzenetküldő alkalmazásban csütörtökön.

„Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka jelentette, hogy befejezték Szudzsa felszabadítását az orosz katonáktól” – fogalmazott Zelenszkij a múlt kedden kezdődött ukrán behatolásról beszámolva.

Szirszkij a Telegram-csatornáján azt jelentette be, hogy Ukrajna katonai közigazgatási hivatalt létesített a kurszki területen. Ez a katonai intézmény intézi a hadsereg folyó logisztikai ügyeit, de a feladata a biztonság szavatolása is az adott övezetben. A katonai parancsnoki hivatal vezetésével Szirszkij Eduard Moszkalov vezérőrnagyot bízta meg. Az államfő szerint a hivatal székhelye az 5500 lakosú Szudzsában lesz.

Szudzsa jelentőségét egyebek között az adja, hogy ott található az egyetlen tranzitállomás, amelyen Oroszország még földgázt szállít Európába a nyugat-szibériai földgázmezőkről, Ukrajnán át.

Az ukrán elnök által közzétett videofelvételen Szirszkij vezérezredes azt is mondta, hogy az ukrán erők 35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen a betörés kezdete óta.

A parancsnok közölte: az ukránok 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

Dmitrij Polanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese szerdán az ENSZ-ben tagadta, hogy Ukrajna 1000 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt volna el. Hozzátette, hogy „Kurszkban terrorista szabotázscsoportok betörése folyik, tehát nincs olyan, hogy frontvonal”.

A Storm Shadow-n kívül mindent lehet

Brit médiumok csütörtökön azt állították, hogy az ukrán hadsereg Nagy-Britannia által szállított Challenger 2 nehéz harckocsikat is bevet az oroszországi behatolásban. A brit védelmi minisztérium ezt nem erősítette meg, de leszögezte, hogy „Ukrajnának egyértelműen joga van védekeznie a törvénytelen orosz támadásokkal szemben, ami nem zárja ki az Oroszország területén folyó hadműveleteket sem”.

A The Times című brit napilap szerint Ben Wallace volt védelmi miniszter hivatali idejében már felhatalmazta Ukrajnát, hogy Oroszországon belüli célpontokat támadjon minden London által szállított fegyverrel, kivéve a Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy a „frontvonal változásai” arról tanúskodnak, hogy Kijev „hatékonyan használja fel a külföldről kapott katonai és pénzügyi segítséget”.

Szirszkij szerint a kelet- és dél-ukrajnai frontokon a helyzet továbbra is „nehéz, de kézben tartják”. Az ukrán hatóságok közlése szerint a Donyeck, Harkiv és Herszon elleni orosz légitámadásokban csütörtökön öt polgári személy meghalt.

Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz. „Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Podoljak az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”. A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a kurszki behatolás miatt ismételten tárgyalásra szólította fel a feleket a Rosszija orosz állami televíziónak adott interjúban. Fehéroroszország a múlt héten megerősítette Ukrajnával közös határát, azzal vádolva meg Kijevet, hogy a betörés során megsértette a légterét.

(Címlapképünkön: A Maxar Technologies 2024. augusztus 14-én közreadott műholdfelvétele a Kurszktól nyugatra fekvő Lgov közelében épített védőárokról augusztus 12-én. MTI/AP/Maxar Technologies.)

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×