Infostart.hu
eur:
356.02
usd:
306.39
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
A Maxar Technologies 2024. augusztus 14-én közreadott műholdfelvétele a Kurszktól nyugatra fekvő Lgov közelében épített védőárokról augusztus 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Az orosz erők visszavágtak, de az ukránok sem tétlenkedtek

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy az orosz erők ismét az ellenőrzésük alá vonták Krupec települést a Kurszki területen, amelyre kilenc nappal ezelőtt ukrán csapatok hatoltak be. Volodimir Zelenszkij pedig arról tett bejelentést, hogy elfoglalták Szudzsa városát.

A dél-oroszországi terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov pedig közölte, hogy az orosz hatóságok egy újabb olyan járás kiürítését rendelték el, amely részben az ukrán csapatok ellenőrzése alatt van. A Gluskovi járásban élő lakosokat biztonságba kell helyezni – írta a kormányzó internetes bejegyzésében.

Az ukrán határtól mintegy 10 kilométerre fekvő járásban több mint 17 500 állandó lakos élt a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború előtt. A Gluskovi járás mintegy 150 kilométerre található a terület székhelyétől, Kurszktól.

Szmirnov közlése szerint a reggeli órákban ismét légiriadó volt ukrajnai rakétaveszély miatt a Kurszki területen. A kormányzó felszólította az érintett lakosokat, hogy vonuljanak biztonságos helyre. Hozzátette, hogy

már több mint 120 ezer embert szállítottak biztonságosabb körzetekbe.

Oroszország a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki terület határ menti térségeit terrorellenes harci övezetnek nyilvánította, így a hadsereg több embert és felszerelést vonultathat itt fel.

A Belgorodi területen a kormány nemzeti szintűvé emelte a helyi vezetés által előző nap regionális szintűként elrendelt szükségállapotot.

A határ menti területek biztonságáról szóló értekezleten csütörtökön Andrej Belouszov védelmi miniszter bejelentette, hogy további csapatokat és eszközöket vezényelnek a szóban forgó térségbe, hogy megvédjék a lakóikat és a létesítményeket az ukrán támadásokkal szemben.

Oroszország azt is bejelentette, hogy

több települést elfoglalt a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők több győzelmet arattak a frontvonal mentén Harkivtól Luhanszkon át Donyeckig. Elfoglalták a Donyeck megyei Pokrovszktól mintegy 15 kilométerre fekvő Ivanivka falut is, jelentős előrelépést téve a Pokrovszkba vezető út ellenőrzése felé. A háború előtt 60 ezer lakosú Pokrovszk a Csasziv Jar és Kosztyantinivka közötti, stratégiai fontosságú útvonalon fekszik.

Ukrán kézen egy fontos város

Az ukrán erők teljességgel elfoglalták a dél-oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsa városát – erről már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett bejelentést a Telegram üzenetküldő alkalmazásban csütörtökön.

„Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka jelentette, hogy befejezték Szudzsa felszabadítását az orosz katonáktól” – fogalmazott Zelenszkij a múlt kedden kezdődött ukrán behatolásról beszámolva.

Szirszkij a Telegram-csatornáján azt jelentette be, hogy Ukrajna katonai közigazgatási hivatalt létesített a kurszki területen. Ez a katonai intézmény intézi a hadsereg folyó logisztikai ügyeit, de a feladata a biztonság szavatolása is az adott övezetben. A katonai parancsnoki hivatal vezetésével Szirszkij Eduard Moszkalov vezérőrnagyot bízta meg. Az államfő szerint a hivatal székhelye az 5500 lakosú Szudzsában lesz.

Szudzsa jelentőségét egyebek között az adja, hogy ott található az egyetlen tranzitállomás, amelyen Oroszország még földgázt szállít Európába a nyugat-szibériai földgázmezőkről, Ukrajnán át.

Az ukrán elnök által közzétett videofelvételen Szirszkij vezérezredes azt is mondta, hogy az ukrán erők 35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen a betörés kezdete óta.

A parancsnok közölte: az ukránok 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

Dmitrij Polanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese szerdán az ENSZ-ben tagadta, hogy Ukrajna 1000 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt volna el. Hozzátette, hogy „Kurszkban terrorista szabotázscsoportok betörése folyik, tehát nincs olyan, hogy frontvonal”.

A Storm Shadow-n kívül mindent lehet

Brit médiumok csütörtökön azt állították, hogy az ukrán hadsereg Nagy-Britannia által szállított Challenger 2 nehéz harckocsikat is bevet az oroszországi behatolásban. A brit védelmi minisztérium ezt nem erősítette meg, de leszögezte, hogy „Ukrajnának egyértelműen joga van védekeznie a törvénytelen orosz támadásokkal szemben, ami nem zárja ki az Oroszország területén folyó hadműveleteket sem”.

A The Times című brit napilap szerint Ben Wallace volt védelmi miniszter hivatali idejében már felhatalmazta Ukrajnát, hogy Oroszországon belüli célpontokat támadjon minden London által szállított fegyverrel, kivéve a Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója csütörtökön kijelentette, hogy a „frontvonal változásai” arról tanúskodnak, hogy Kijev „hatékonyan használja fel a külföldről kapott katonai és pénzügyi segítséget”.

Szirszkij szerint a kelet- és dél-ukrajnai frontokon a helyzet továbbra is „nehéz, de kézben tartják”. Az ukrán hatóságok közlése szerint a Donyeck, Harkiv és Herszon elleni orosz légitámadásokban csütörtökön öt polgári személy meghalt.

Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz. „Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Podoljak az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”. A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön a kurszki behatolás miatt ismételten tárgyalásra szólította fel a feleket a Rosszija orosz állami televíziónak adott interjúban. Fehéroroszország a múlt héten megerősítette Ukrajnával közös határát, azzal vádolva meg Kijevet, hogy a betörés során megsértette a légterét.

(Címlapképünkön: A Maxar Technologies 2024. augusztus 14-én közreadott műholdfelvétele a Kurszktól nyugatra fekvő Lgov közelében épített védőárokról augusztus 12-én. MTI/AP/Maxar Technologies.)

Címlapról ajánljuk
A hokiválogatott újra bennmaradt az elitben – Majoross Gergely: előrébb tartunk, mint tavaly

A hokiválogatott újra bennmaradt az elitben – Majoross Gergely: előrébb tartunk, mint tavaly

A magyar férfi jégkorong-válogatott egy győzelemmel és hat vereséggel zárta az A csoportos világbajnokság csoportkörét, és jövőre sorozatban harmadszor szerepelhet a legjobbak között. A szövetségi kapitány szerint idén már sokkal előrébb tartottak, mint tavaly. Ez a lőtt gólok számában és az érettebb döntésekben is megnyilvánult – erről beszélt az InfoRádióban Majoross Gergely, aki azt is mondta, az a cél, hogy folyamatosan közelítsenek az elit vb csapatainak szintjéhez.

Interpellációk: fenyegetésekről is szó volt a parlamentben

A közjogi méltóságok miniszterelnök általi lemondásra történő felszólításáról, a migrációs paktumról, illetve a mindennapos iskolai testneveléssel kapcsolatban is interpellálták a képviselők a kormány tagjait kedden az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter már a választási kampányban arra tett ígéretet, hogy győzelme esetén Varsóba, majd Bécsbe fog vezetni az első útja miniszterelnökként. A Tisza Párt elnöke a fővároson kívül végül Krakkót és Gdańskot is érintette a múlt heti körútján Lengyelországban, ahol elmondta, új fejezetet nyitnak a két nemzet ezeréves múltra visszatekintő barátságában. Miután Donald Tusk lengyel kormányfővel egyeztetett, Magyar Péter leszögezte: erős Európához erős Közép-Európa kell. Noha az utóbbi időben máshová tolódott a magyar diplomácia fókusza, az új miniszterelnök kiállt a Visegrádi Együttműködés felélesztése és lehetséges kibővítése mellett, mi több, rögtön meg is hívta Budapestre a szlovák, cseh és lengyel kormányfőket június végére. Van esély új életet lehelni a visegrádi négyekbe? És hogyan alakulhat a jövőben Magyarország külpolitikája, különös tekintettel a környező országokkal ápolt kapcsolatokra? Min áll vagy bukik az új irányvonal sikere? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×