Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
330.94
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Kutató, mikroszkóp, biológus, sejtbiológia.
Nyitókép: Pixabay

Magyar kutatók egyre közelebb mesterséges szervek létrehozásához

A mesterséges szövetszerű modellek kutatásának új stratégiáját vázolta a Nature Reviews Molecular Cell Biology című folyóiratban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) két munkatársa – Diósdi Ákos és Horváth Péter –, valamint Fabian J. Theis, a müncheni Helmholtz Központból – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet

A közlemény szerint a molekuláris és sejtbiológia legmagasabb presztízsű folyóiratában megjelent cikk hosszú évekre meghatározhatja a terület fejlődését.

A modern biológia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy mesterségesen létrehozott, szövetszerű modellekkel vizsgálja az emberi szervezet működését. Ezek az úgynevezett 3D-oid rendszerek már nem egyszerű sejthalmazok, hanem miniatűr, szervszerű struktúrák, amelyek sok tekintetben a valódi emberi szövetek működését utánozzák.

A kutatók azt mutatják be, hogyan lehet ezeket a modelleket úgy továbbfejleszteni, hogy segítségükkel jobban megértsék a sejtek közötti kommunikációt és a komplex biológiai folyamatokat. A háromdimenziós modellek alkalmazásával csökkenthető az állatkísérletek száma, elősegítik a személyre szabott terápiák fejlesztését, bizonyos gyógyszerfejlesztéshez szükséges vizsgálatok elvégzését, a megoldás hosszabb távon pedig közelebb hozhatja az akár terápiás célokra is használható mesterséges szövetek és szervek létrehozását.

A közlemény idézte Diósdi Ákost, aki hangsúlyozta, nem pusztán újabb, egyre összetettebb modelleket szeretnének létrehozni. Céljuk az, hogy a szövetszerű mintákat standardizáltan és reprodukálható módon használják, és valóban alkalmasak legyenek arra, hogy ugyanazokat a kérdéseket sok laboratóriumban, összehasonlítható módon vizsgálják velük. Ha ez sikerül, akkor a 3D-oidok valódi platformokká válnak. Ez az ipari szintű standardizáció az alapkutatástól a gyógyszerfejlesztésig minden területet gyorsabbá, olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tesz.

A szakemberek szerint a kulcs az, hogy a sejtek működését ne különálló adatokként vizsgálják. Nem elég tudni, milyen gének aktívak egy sejtben, fontos az is, hogy milyen az alakja, hol helyezkedik el a szövetben, milyen más sejtekkel érintkezik és milyen molekuláris állapotban van. A jövő modelljei ezeket az információkat egyetlen rendszerben egyesítik, az ehhez szükséges elemzőerőt pedig egyre inkább a mesterséges intelligencia biztosíthatja.

Horváth Péter – aki kutatói munkája mellett tudománypolitikai és innovációs államtitkárként is dolgozik – hangsúlyozta, ma már hatalmas mennyiségű molekuláris, képi és térbeli adatot képesek előállítani ugyanarról a biológiai rendszerről. Az igazi kihívás az, hogy ezeket ne külön-külön értelmezzék. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy a különböző információs rétegekből egyetlen, sokkal teljesebb képet alkossanak arról, hogyan működik egy szövet.

Diósdi Ákos bioinformatikusként végzett munkája hosszabb ideje ugyanarra a stratégiára épül: célja, hogy a mesterséges szövetszerű modellek kutatása standardizált, reprodukálható és AI-alapú multimodális kiértékelésre épülő rendszerré fejlődjön. Korábbi publikációi jelentős nemzetközi figyelmet kaptak: tavaly megjelent Nature Communications cikke kevesebb mint egy év alatt több mint 11 ezer kutatóhoz jutott el.

A koncepció gyakorlati jelentőségét magyar használati mintaoltalom és nemzetközi szabadalom is erősíti, vagyis a fejlesztések nemcsak tudományos szempontból jelenthetnek újdonságot, hanem alkalmazható innovációvá is válhatnak – áll a közleményben.

https://www.nature.com/articles/s41580-026-01025-4

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×