Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
A Vjacseszlav Gladkov Belgorod területi kormányzó Telegram-csatornáján közreadott képen megrongált lakóház Belgorodban 2024. május 12-én, miután ukrán rakétatámadás érte az ukrán határ közelében fekvő orosz várost. Orosz források szerint legalább tizenkét ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó 05.12

Rendkívüli állapotot hirdettek az oroszországi Belgorodi megyében

A régió kormányzója szerint szövetségi szinten is elrendelhetnék az intézkedést.

Rendkívüli állapot vezetett be szerda hajnalban Oroszország Belgorodi megyéjében Vjacseszlav Gladkov kormányzó az ukrán támadásokra hivatkozva.

"A belgorodi régióban továbbra is nagyon nehéz és feszült a helyzet" - mondta Gladkov a Telegramon közzétett videoüzenetében. Arra hivatkozott, hogy az ukrán erők napi rendszerességgel ágyúzzák a megyét, "lakóházakat pusztítanak el, civileket sebesítenek és ölnek meg".

"Ezért arra a döntésre jutottunk, hogy Belgorod megye egészében regionális rendkívüli állapotot hirdetünk ki, és arra kérjük a kormányt, hogy hirdessen ki szövetségi szinten is rendkívüli állapotot" - tudatta Gladkov.

Gladkov beszámolója szerint az éjjel két falut, Sebekinót és Usztyinkát érte ukrán dróntámadás. A szomszédos Kurszki, Voronyezsi és Brjanszki megyéből is jelentettek dróntámadásokat.

A Belgorodi megyével határos kurszki régióban az ukrán erők a múlt héten meglepetésszerű betörést indítottak, aminek következtében állításuk szerint csaknem ezer négyzetkilométer orosz területet, több tucat települést vontak ellenőrzésük alá Oroszországban.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×