Az orosz emberi jogi aktivista, a 71 éves Oleg Orlov Németországban marad, és noha a visszatérésben reménykedik, tudja, hogy arra egyelőre aligha kerülhet sor. Ami a kiszabadulását illeti, szavai szerint "egészen hirtelen" történt. Két és fél éves börtönbüntetését töltötte a kazah határtól északra fekvő Szizrany városában, amikor hetekkel ezelőtt "felajánlották" neki, hogy kérjen bocsánatot Vlagyimir Putyin elnöktől. Az Ukrajna elleni háborút élesen bíráló Orlov – aki az emberi jogok védelméért kifejtett tevékenységéért 2009-ben az EU által alapított Szaharov-díj kitüntetettje volt – ezt visszautasította. Ennek ellenére minden indoklás nélkül egy másik, moszkvai fogdába szállították, ahol közölték vele, hogy "kérés nélkül" is kegyelmet kap, és azonnali hatállyal szabadon engedik.

"Húsz perccel később már úton volt a repülőtérre"

– emlékezett vissza Orlov, aki Ankarát érintve Németországban kötött ki.

A nagyszabású fogolycsere keretében az orosz hatóságok tizenhat oroszországi rabot cseréltek nyolc, külföldön fogva tartott orosz állampolgárra. Az előbbiek között volt a 25 évre ítélt Vlagyimir Kara-Murza, az elkobzott kannabisz "gumimacik" miatt börtönbüntetéssel sújtott német Patrick Schöbel és Oleg Orlov is. Oroszország Vagyim Kraszikov személyében többi között egy Németországban életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtott, Putyinhoz különösen közel álló brutális gyilkost kapott vissza.

Orlov berlini sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékéban elhagyni hazáját, a putyini rezsim elleni, az emberi jogokért való harcot ugyanakkor külföldön is folytatni kívánja.

A sajtóértekezletről beszámoló t-online hírportál utalt arra, hogy a képzett biológus több kollégájával együtt az 1980-as évek elején alapította a Memorial nevű civil szervezetet, amely eredetileg a sztálinizmus feldolgozását tűzte ki célul. Később egyik legfőbb szószólója lett az emberi jogok tiszteletben tartásának Oroszországban. Ettől kezdve Orlov az orosz hatóságok célkeresztjébe került. A Memorial szervezetet 2021-ben betiltották, ennek ellenére Oleg Orlov külföldön egy évvel később Memorial Nobel-békedíjat kapott. Orlov a szervezet betiltása ellenére Oroszországban maradt.

"Úgy éreztem, erősebb lesz a hangom, ha így döntök"

– emlékezett a sajtóértekezleten. 2022 végén egy cikkében rendkívül élesen bírálta a kormányt az Ukrajna ellen indított háború miatt, a többi között arról írt, hogy a "véres háború" egész Európát fenyegető veszély. "Ha a fasiszta Oroszország nyer, az nem csak szomszédai biztonságát, hanem egész Európát fenyegeti" – írta Orlov, hozzátéve, hogy Oroszország jövője az ukrajnai hadszíntéren dől el.

A cikk következményeként 2024 februárjában két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. A sajtóértekezleten elmondta, hogy a szizranyi börtönben soha nem kínozták, mint ahogy cellatársait sem. Szervezetének azonban "komoly bizonyítékai" vannak arról, hogy az ukrán foglyok sokat szenvednek a börtönviszonyok, illetve a kínzások miatt, őet ugyanakkor az orosz foglyoktól szigorúan elzárva tartják.

Orlov elismerte, hogy hozzá képest sok orosz rabbal is sokkal rosszabbul bántak, mint vele, és példaként Vlagyimir Kara-Murzát említette.

A sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a Memorial keretében folytatott tevékenységével külföldön nem hagy fel. Többek között azt tervezi, hogy további fogolycserékért kampányol. Erről már az Ankarából Németországba tartó járaton egyeztetett is a vele együtt szabadult foglyokkal. "Vannak ötleteink, de ennél többet nem tudok mondani" – fogalmazott az újságírók előtt.