Infostart.hu
eur:
385.24
usd:
331.93
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Kara-Murza. Forrás: Wikipéda
Nyitókép: Forrás: Wikipéda

„A halálra készültem Putyin börtönében” – megszólalt az egyik kicserélt fogoly

A hidegháború óta a legnagyobb fogolycserével több ismert orosz ellenzéki is visszanyerte szabadságát. Egyikük, Vlagyimir Kara-Murza most először mesélt fogságáról.

"Biztos voltam benne, hogy Putyin börtönében fogok meghalni" – mondta a BBC-nek az orosz ellenzéki. Vlagyimir Kara-Murzát 2022 áprilisában tartóztatták le Moszkvában, mert keményen bírálta Vlagyimir Putyin rendszerét és elítélte az Ukrajna elleni inváziót. Hazaárulásért 25 évet kapott és szigorúan őrzött börtönbe zárták.

Miután túlélt két mérgezéses merényletet, igencsak rossz egészségi állapotban érkezett az Omszk városában lévő fegyintézetbe. A börtönorvos azt mondta neki, legfeljebb egy, jó esetben talán másfél évet fog ott kibírni. "A halálra készültem, és közben azzal küzdöttem nehogy megőrüljek" – idézte fel. Minden reggel öt órakor volt ébresztő, ami után fel kellett hajtani az ágyát a falra és attól kezdve csak állhatott vagy járkálhatott a cellájában. Néha, egy-egy órára kapott papírt és tollat, hogy levelet írhasson, de azokat csak nagy ritkán küldték el a családjának.

"Ha nem csinálsz egész nap semmit, ha senki sem szól hozzád és te se szólhatsz senkihez, nem mehetsz sehova, gyorsan elveszti az ember a józan eszét"

– mondta.

Aztán a múlt héten örök rontottak be a cellájába. Azt hitte, ki fogják végezni, de ehelyett átszállították az orosz titkosszolgálat, az FSZB hírhedt moszkvai börtönébe, Lefortovóba. Korábban azt akarták, hogy írjon levelet Vlagyimir Putyinnak, és kérjen kegyelmet az elnöktől, de ő ezt elutasította. Mint mondta, nem akarta, hogy a zsarnok kegyet gyakoroljon felette. Öt napig tartották fogva az FSZB központi börtönében, majd egy buszra rakták, ahol már más ismert, korábban elítélt ellenzéki is volt. Mindegyikük mellett egy álarcos FSZB-s ült. Aztán a börtönőrök egyike közölte velük, hogy fogolycserével elengedik őket.

Kara-Murza egy fekete jégeralsóban, trikóban és tangapapucsban szállt fel arra a repülőgépre, amely végül Németországba vitte. Itt értesült arról, hogy a hidegháború óta a legnagyobb fogolycsere részeseként nyerhette vissza a szabadságát. Azt is megtudta, hogy eredetileg Alekszej Navalnij is benne lett volna a cserében, de ő meghalt egy szibériai fogolytáborban.

Moszkva, 2024. március 1.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus koporsóját viszik a moszkvai Istenanya Ikonja ortodox templomban tartott gyászmisét követően 2024. március elsején. Navalnij február 16-án, 47 éves korában hunyt el egy szibériai börtönben.
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust szigorú ellenőrzés mellett zártkörű temetésen helyezték örök nyugalomra Moszkvában 2024. március elsején. Navalnij február 16-án, 47 éves korában hunyt el egy szibériai börtönben. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A bebörtönzött ellenzékiek elengedéséért Moszkva kémeket és köztörvényes bűnözőket kért vissza. Egyikük, Vagyim Kraszikov, az orosz titkosszolgálat bérgyilkosa, aki Berlinben, a nyílt utcán végzett egy csecsen ellenzékivel. Moszkvában vörös szőnyeget terítettek elé, amikor kiszállt a repülőből és személyesen Putyin elnök fogadta, méghozzá hatalmas öleléssel. "Épp úgy, mint egy nemzeti hőst, pedig csak egy alávaló gyilkos" – kesergett Kara-Murza a BBC-nek.

Viszont mindjárt hozzá is tette, hogy a cserével legalább sok jó ember életét sikerült megmenteni, akire a biztos halál várt volna az orosz börtönökben. Éppen azért, mert az oroszok bűnözőket akartak visszakapni, halogatta Németország is olyan sokáig a fogolycserét. Vlagyimir Kara-Murza szerint talán, ha Berlin hamarabb dönt, akkor sikerülhetett volna megmenteni Alekszej Navalnijt is. De, mint mondta, még sokan maradtak Putyin börtöneiben, akiket ki kellene szabadítani.

Szinte még földet sem ért vele a repülőgép, máris vitába keveredett Vlagyimir Kara-Murza az ukránokkal. Azt találta ugyanis mondani, hogy az Oroszországgal szemben sokkal célzottabb szankciókra lenne szükség. Kijev erre azzal vágott vissza: nyilván azért engedték el az oroszok, hogy kisebbítse a bűneiket Nyugaton. Később ezt a nézeteltérést azzal igyekezett elsimítani Kara-Murza, hogy közölte: tájékozódnia kell még, mert a háború kitörése óta sok minden megváltozott.

Oroszország, 2024. augusztus 2.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felvétele Evan Gershkovichról, a The Wall Street Journal újságírójáról (j) és Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki vezetőről egy repülőgép fedélzetén egy meg nem nevezett oroszországi helyszínen 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
MTI/EPA/Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felvétele Evan Gershkovichról, a The Wall Street Journal újságírójáról (j) és Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki vezetőről egy repülőgép fedélzetén. MTI/EPA/Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat

Most a brit médiacégnek már arról beszélt, hogy a háborúért az orosz társadalom egy jó része mellett a Nyugat is felelős. Az orosz emberek félelemből vagy konformizmusból szemet hunynak Putyin hadjárata felett – hangoztatta Vlagyimir Kara-Murza. A nyugati országok pedig abban bűnösek, hogy éveken át tárgyaltak, üzleteltek Vlagyimir Putyinnal, miközben pontosan tudták, kivel is állnak szemben. A BBC-nek adott nyilatkozatában a frissen szabadult ellenzéki úgy vélte, hogy Oroszország nem győzhet ebben a háborúban. Szerinte a katasztrofális katonai vereség meg fogja nyitni az utat a demokratikus változások előtt.

"Amikor felszállt velünk a repülőgép, az egyik FSZB-s őr azt mondta: nézzek ki az ablakon, mert most látom utoljára a szülőföldemet. Nevettem és azt mondta neki: történész vagyok, így biztosan tudom, hogy hamarosan visszajövök. Sokkal előbb sem mint azt gondolnád."

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×