Infostart.hu
eur:
352.82
usd:
307.79
bux:
138415.76
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje (b) és alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó távozik az emelvényről első közös kampányrendezvényük végén Philadelphiában 2024. augusztus 6-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Sarah Yenesel

Magyarics Tamás a demokraták alelnökjelöltjéről: karakteres politikus, de nagy a kockázat

Tim Walz sikeres kormányzó, élettörténete pedig tökéletesen beleillik a Demokrata Párt gyakran használt narratíváiba – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Magyarics Tamás hozzátette: egyre inkább úgy tűnik, a demokraták nyitni akarnak a szakszervezetek és a progresszív oldal szavazói felé, nagy kérdés, mit szól ehhez a jelenlegi szavazóbázis.

Kamala Harris, a Demokrata Párt elnökjelöltje kedden bejelentette, hogy Tim Walz minnesotai kormányzót kérte fel alelnökjelöltnek. A hatvanéves politikus Nebraska államban, egy West Point nevű kisvárosban nőtt fel, társadalomismeretet tanított, majd futballedző és szakszervezeti tag is volt a minnesotai Mankato West Gimnáziumban, mielőtt politizálni kezdett.

Hat kongresszusi ciklusából az elsőt 2006-ban nyerte el egy dél-minnesotai körzetben, és főként a veterán katonák támogatásával hívta fel magára a figyelmet. Tim Walz tizenhét esztendős korától huszonnégy évig szolgált a Nemzeti Gárdánál, ahol az őrmesteri rendfokozatot is megszerezte, ami a hadseregben az egyik legmagasabb rang a sorkatonák között. 2019 óta Minnesota állam kormányzója.

Magyarics Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy az elmúlt napokban több potenciális demokrata alelnökjelölt neve is keringett a sajtóban, de nem Tim Walzot emlegették a legtöbben és a leggyakrabban, így Kamala Harris kisebb meglepetést okozott a keddi bejelentésével. Hozzátette:

élettörténete tökéletesen illeszkedik a Demokrata Párt gyakran használt narratíváihoz.

Meglehetősen szerény körülmények között töltötte gyermekkorát, és csak tizenkilenc éves volt, amikor meghalt az édesapja, így hamar komoly feladatok hárultak rá a családjában. A külpolitikai szakértő kiemelte: egy olyan államban kormányzó, amelyben a többség hagyományosan a demokrata jelöltre szavaz az amerikai elnökválasztásokon. Ezzel együtt Donald Trump 2016-ban csak másfél százalékponttal végzett a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton mögött Minnesotában, míg Joe Biden 2020-ban több mint hét százalékponttal nyert az északi államban.

Az ELTE emeritus professzora szerint Kamala Harris váratlant húzott, ugyanis az elmúlt időszakban több olyan lehetséges alelnökjelölt neve is felmerült, akik talán több szavazatot hoznának a Demokrata Pártnak, így például Josh Shapiro, az egyik kulcsállamnak számító Pennsylvania kormányzója vagy Gretchen Whitmer michigani kormányzó, de végül nem rájuk esett a demokrata elnökjelölt választása.

Magyarics Tamás szerint az egyik potenciális érv az lehetett Tim Walz alelnökjelöltsége mellett, hogy

vele talán több fehér választópolgárt tudnak majd megszólítani a demokraták, főleg a közép-nyugati államokban, ahol általában jelentős fölényben szoktak lenni a republikánusok.

A szakértő a legfrissebb felmérések alapján elmondta: jelenleg a fehér szavazók között 55–44 százalék arányban vezet Donald Trump Kamala Harisszel szemben, igaz, nemrég Joe Biden még ennél is rosszabbul állt, csak 42 százalékos volt a támogatottsága a fehér állampolgárok körében.

Az ELTE emeritus professzora hozzátette: Tim Walz egy nagyon karakteres politikus, és Kamala Harrishez hasonlóan a Demokrata Párt „baloldalához tartozik”, távol tartja magát a mainstreamtől, progresszívebb politikai nézeteket vall Joe Bidennél, ami szintén sokat számíthatott Kamala Harris döntésénél. A demokraták célja éppen az lehet, hogy visszacsábítsák magukhoz a kiábrándult progresszív, baloldali szavazókat, akiknek a támogatása kulcsfontosságú számukra. Szintén kardinális kérdés az ő szempontjukból a szakszervezetek megnyerése, amiben kiemelt szerepe lehet Tim Walznak, hiszen

kormányzóként számos népszerű munkásvédelmi intézkedést hozott.

Kamala Harris bejelentését követően a Demokrata Párt mögött álló média azonnal elkezdte népszerűsíteni Tim Walzot, több hír szól arról, milyen sikereket ért el kormányzóként, és Magyarics Tamás szerint kulcskérdés lesz a következő hónapokban, hogy mennyire sikerül majd megerősíteni az imázsát. A szakértő megjegyezte: Tim Walz országosan nem igazán ismert, ezért a demokraták most leginkább arra fognak törekedni, hogy minél több helyen megjelenjen személyesen, illetve nyilván több tévés szereplése is lesz.

Magyarics Tamás úgy véli, Kamala Harris és a demokraták nagy kockázatot vállaltak azzal, hogy egyértelműen a baloldali szimpatizánsok felé kezdtek nyitni, illetve a progresszívebb politizálást tűzték a zászlójukra. A republikánusok reagáltak is erre az irányváltásra, és azt hangoztatják, hogy a demokraták egy olyan baloldali programot akarnak megvalósítani, amelyre az amerikai emberek többsége feltehetően nem lesz vevő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Átalakul a Városliget és a Hősök tere – részleteket árult el Vitézy Dávid

Átalakul a Városliget és a Hősök tere – részleteket árult el Vitézy Dávid

Átfogó közparki rehabilitációt jelentett be a Városligetben a közlekedési és beruházási miniszter, illetve a XIV. kerület országgyűlési képviselője, amelynek során a tervek szerint felszámolják az építési kordonokat, autómentesítik a Városligetet és újragondolják a Hősök tere leaszfaltozott részét is.

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Brutális támadás alatt Moszkva, ballisztikus rakétákat lőttek ki Kijevre – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Brutális támadás alatt Moszkva, ballisztikus rakétákat lőttek ki Kijevre – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Oroszország mára virradóra több hullámban lőtt ki ballisztikus rakétákat és drónokat Kijevre. Az ukrán fővárosban először helyi idő szerint hajnali fél 1 körül lehetett hallani robbanásokat a Kyiv Independent szerint. A héten ez volt a második orosz csapássorozat Kijev ellen. Ukrajna mindeközben masszívan tűz alá vette Moszkvát, ez volt a legnagyobb dróntámadás az orosz főváros ellen az elmúlt két évben. Moszkva délkeleti részén, a Kapotnya nevű kerületben lévő olajfinomítónál lángokról és felszálló füstről érkeztek beszámolók. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közölte, az orosz légvédelem 180 drónt semmisített meg. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×