Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Kamala Harris amerikai alelnök beszédet egy kampányrendezvényen a Wisconsin állambeli West Allisban 2024. július 23-án. Joe Biden amerikai elnök 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jeffrey Phelps

Órákon belül érkezhet Kamala Harris nagy bejelentése

Kamala Harris alelnök múlt héten megszerezte a demokrata pártdelegáltak többségének a támogatását, így hivatalosan is a párt elnökjelöltje lett a novemberi elnökválasztáson. Hogy ezek után mi a „menetrend”, arról Veres Kristóf Györgyöt, a Danube Institute külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

A demokrata kampányban a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz Kamala Harris alelnökjelöltje. Erre egy-két napon, de akár néhány órán belül választ kaphatunk; elviekben egy philadelphiai nagygyűlésen tervezik bejelenteni, magyar idő szerint szerda hajnalban – mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György. Sajtóhírek szerint a pozícióra „versenyben” van még Mark Kelly arizonai szenátor, Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója, valamint Tim Walz, Minnesota kormányzója.

Hármójuk közül „hosszú napok” óta a centrista Josh Shapiro nevét emlegetik a leginkább, aki egy nagyon fontos csatatérállamból érkezne. Bár Mark Kelly ugyancsak egy csatatérállam szenátora, Pennsylvania sokkal több elektori szavazatot szállítana a demokrata elnökjelöltnek, ha meg tudná nyerni ezt az államot – jegyezte meg az elemző. Josh Shapiróval annyi a „probléma” a demokrata bázison belül, hogy ő kifejezetten centrista, amiből az következik, hogy elég erőteljesen és hangosan Izrael-párti, vagyis esetében Kamala Harris – ahogy Donald Trump egy vasárnapi interjúban fogalmazott – el fogja veszíteni „kis palesztin bázisát”.

Veres Kristóf György az InfoRádió érdeklődésére beszélt arról is, hogy Kamala Harris elég sokat lefaragott már abból a hátrányból, ami korábban Joe Biden esetében mutatkozott Donald Trumphoz képest a csatatérállamokban. A két-három hónappal ezelőtti – nevadai, arizonai, wisconsini, michigani, pennsylvaniai, georgiai – felmérések azt mutatták, hogy a republikánus elnökjelölt hibahatáron kívül – 5-6 százalékkal – vezetett a hivatalban lévő demokrata elnökkel szemben, míg a legújabb kutatások már hibahatáron belüli számokat mutatnak, sőt, Kamala Harris egy-egy ponttal már vezet riválisával szemben. „Mindenképp nagyon érdekessé vált a verseny kettejük között” – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nincs már messze az a gyógyszer, amitől újra kinőhet a fogunk

Nincs már messze az a gyógyszer, amitől újra kinőhet a fogunk

Az állatkísérletek után hamarosan embereken is elkezdik tesztelni japán kutatók azt az újfajta gyógyszert, ami segíthet a fogukat elvesztő betegeknek. Az eljárás először kisgyermekeknek jelenthet segítséget, de ha a gyógyszer engedélyeztetése sikerrel jár, akkor nem olyan sokára a felnőttek is igénybe vehetik.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×