Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Kamala Harris amerikai alelnök beszédet egy kampányrendezvényen a Wisconsin állambeli West Allisban 2024. július 23-án. Joe Biden amerikai elnök 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jeffrey Phelps

Órákon belül érkezhet Kamala Harris nagy bejelentése

Kamala Harris alelnök múlt héten megszerezte a demokrata pártdelegáltak többségének a támogatását, így hivatalosan is a párt elnökjelöltje lett a novemberi elnökválasztáson. Hogy ezek után mi a „menetrend”, arról Veres Kristóf Györgyöt, a Danube Institute külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

A demokrata kampányban a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz Kamala Harris alelnökjelöltje. Erre egy-két napon, de akár néhány órán belül választ kaphatunk; elviekben egy philadelphiai nagygyűlésen tervezik bejelenteni, magyar idő szerint szerda hajnalban – mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György. Sajtóhírek szerint a pozícióra „versenyben” van még Mark Kelly arizonai szenátor, Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója, valamint Tim Walz, Minnesota kormányzója.

Hármójuk közül „hosszú napok” óta a centrista Josh Shapiro nevét emlegetik a leginkább, aki egy nagyon fontos csatatérállamból érkezne. Bár Mark Kelly ugyancsak egy csatatérállam szenátora, Pennsylvania sokkal több elektori szavazatot szállítana a demokrata elnökjelöltnek, ha meg tudná nyerni ezt az államot – jegyezte meg az elemző. Josh Shapiróval annyi a „probléma” a demokrata bázison belül, hogy ő kifejezetten centrista, amiből az következik, hogy elég erőteljesen és hangosan Izrael-párti, vagyis esetében Kamala Harris – ahogy Donald Trump egy vasárnapi interjúban fogalmazott – el fogja veszíteni „kis palesztin bázisát”.

Veres Kristóf György az InfoRádió érdeklődésére beszélt arról is, hogy Kamala Harris elég sokat lefaragott már abból a hátrányból, ami korábban Joe Biden esetében mutatkozott Donald Trumphoz képest a csatatérállamokban. A két-három hónappal ezelőtti – nevadai, arizonai, wisconsini, michigani, pennsylvaniai, georgiai – felmérések azt mutatták, hogy a republikánus elnökjelölt hibahatáron kívül – 5-6 százalékkal – vezetett a hivatalban lévő demokrata elnökkel szemben, míg a legújabb kutatások már hibahatáron belüli számokat mutatnak, sőt, Kamala Harris egy-egy ponttal már vezet riválisával szemben. „Mindenképp nagyon érdekessé vált a verseny kettejük között” – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Átszabnak több városi parkot, sokan fellélegezhetnek

Átszabnak több városi parkot, sokan fellélegezhetnek

A települési zöldfelületek tudatos tervezésével és kezelésével szeretné mérsékelni az allergia által okozott betegségterhelést egy osztrák-magyar határ menti együttműködés, amelyben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is részt vesz. A projekt célja, hogy a városi parkokba a jövőben olyan növények kerüljenek, amelyek nem okoznak pollenallergiát, de közben képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz is.

Az amerikai intézkedés, ami átszabta a világgazdaságot

Egy kansasi gabonasiló árnyékában kezdődik a történet, ami a teljes világgazdaság térképét újrarajzolta. A Trump-korszak vámjai nem epizódnak bizonyultak, hanem tartós fordulatnak. A kérdés ma már nem az, hogy kivezetik-e, hanem az, hogy milyen világrendet eredményez. Jelen írás három forgatókönyvet vázol fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×