eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 21. szombat Tamás
Kamala Harris amerikai alelnök beszédet egy kampányrendezvényen a Wisconsin állambeli West Allisban 2024. július 23-án. Joe Biden amerikai elnök 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jeffrey Phelps

Órákon belül érkezhet Kamala Harris nagy bejelentése

Kamala Harris alelnök múlt héten megszerezte a demokrata pártdelegáltak többségének a támogatását, így hivatalosan is a párt elnökjelöltje lett a novemberi elnökválasztáson. Hogy ezek után mi a „menetrend”, arról Veres Kristóf Györgyöt, a Danube Institute külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

A demokrata kampányban a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz Kamala Harris alelnökjelöltje. Erre egy-két napon, de akár néhány órán belül választ kaphatunk; elviekben egy philadelphiai nagygyűlésen tervezik bejelenteni, magyar idő szerint szerda hajnalban – mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György. Sajtóhírek szerint a pozícióra „versenyben” van még Mark Kelly arizonai szenátor, Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója, valamint Tim Walz, Minnesota kormányzója.

Hármójuk közül „hosszú napok” óta a centrista Josh Shapiro nevét emlegetik a leginkább, aki egy nagyon fontos csatatérállamból érkezne. Bár Mark Kelly ugyancsak egy csatatérállam szenátora, Pennsylvania sokkal több elektori szavazatot szállítana a demokrata elnökjelöltnek, ha meg tudná nyerni ezt az államot – jegyezte meg az elemző. Josh Shapiróval annyi a „probléma” a demokrata bázison belül, hogy ő kifejezetten centrista, amiből az következik, hogy elég erőteljesen és hangosan Izrael-párti, vagyis esetében Kamala Harris – ahogy Donald Trump egy vasárnapi interjúban fogalmazott – el fogja veszíteni „kis palesztin bázisát”.

Veres Kristóf György az InfoRádió érdeklődésére beszélt arról is, hogy Kamala Harris elég sokat lefaragott már abból a hátrányból, ami korábban Joe Biden esetében mutatkozott Donald Trumphoz képest a csatatérállamokban. A két-három hónappal ezelőtti – nevadai, arizonai, wisconsini, michigani, pennsylvaniai, georgiai – felmérések azt mutatták, hogy a republikánus elnökjelölt hibahatáron kívül – 5-6 százalékkal – vezetett a hivatalban lévő demokrata elnökkel szemben, míg a legújabb kutatások már hibahatáron belüli számokat mutatnak, sőt, Kamala Harris egy-egy ponttal már vezet riválisával szemben. „Mindenképp nagyon érdekessé vált a verseny kettejük között” – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Farkastörvények uralkodnak Szlovákiában – nagy a tiltakozás

Farkastörvények uralkodnak Szlovákiában – nagy a tiltakozás

A szlovák természetvédők nem értenek egyet a farkasvadászatot engedélyező törvénymódosítással. A civil természetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy néhány hónap alatt a farkaspopuláció csaknem negyedét is elveszítheti az ország, ami katasztrofális hatással lehet nemcsak a természetre, hanem a gazdálkodókra is.

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×