eur:
407.43
usd:
380.14
bux:
76250.51
2024. november 8. péntek Zsombor
Kamala Harris amerikai alelnök beszédet egy kampányrendezvényen a Wisconsin állambeli West Allisban 2024. július 23-án. Joe Biden amerikai elnök 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jeffrey Phelps

Órákon belül érkezhet Kamala Harris nagy bejelentése

Kamala Harris alelnök múlt héten megszerezte a demokrata pártdelegáltak többségének a támogatását, így hivatalosan is a párt elnökjelöltje lett a novemberi elnökválasztáson. Hogy ezek után mi a „menetrend”, arról Veres Kristóf Györgyöt, a Danube Institute külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

A demokrata kampányban a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz Kamala Harris alelnökjelöltje. Erre egy-két napon, de akár néhány órán belül választ kaphatunk; elviekben egy philadelphiai nagygyűlésen tervezik bejelenteni, magyar idő szerint szerda hajnalban – mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György. Sajtóhírek szerint a pozícióra „versenyben” van még Mark Kelly arizonai szenátor, Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója, valamint Tim Walz, Minnesota kormányzója.

Hármójuk közül „hosszú napok” óta a centrista Josh Shapiro nevét emlegetik a leginkább, aki egy nagyon fontos csatatérállamból érkezne. Bár Mark Kelly ugyancsak egy csatatérállam szenátora, Pennsylvania sokkal több elektori szavazatot szállítana a demokrata elnökjelöltnek, ha meg tudná nyerni ezt az államot – jegyezte meg az elemző. Josh Shapiróval annyi a „probléma” a demokrata bázison belül, hogy ő kifejezetten centrista, amiből az következik, hogy elég erőteljesen és hangosan Izrael-párti, vagyis esetében Kamala Harris – ahogy Donald Trump egy vasárnapi interjúban fogalmazott – el fogja veszíteni „kis palesztin bázisát”.

Veres Kristóf György az InfoRádió érdeklődésére beszélt arról is, hogy Kamala Harris elég sokat lefaragott már abból a hátrányból, ami korábban Joe Biden esetében mutatkozott Donald Trumphoz képest a csatatérállamokban. A két-három hónappal ezelőtti – nevadai, arizonai, wisconsini, michigani, pennsylvaniai, georgiai – felmérések azt mutatták, hogy a republikánus elnökjelölt hibahatáron kívül – 5-6 százalékkal – vezetett a hivatalban lévő demokrata elnökkel szemben, míg a legújabb kutatások már hibahatáron belüli számokat mutatnak, sőt, Kamala Harris egy-egy ponttal már vezet riválisával szemben. „Mindenképp nagyon érdekessé vált a verseny kettejük között” – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Nincs megállás az Egyesült Államokban

Nincs megállás az Egyesült Államokban

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Mol ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedett, míg a Mol esett. Közben a nemzetközi hangulat vegyesen alakul, Európában estek a tőzsdék, az USA-ban azonban emelkedést láttunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×