Infostart.hu
eur:
378.17
usd:
317.49
bux:
130328.22
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Izraeli légicsapásban megsemmisült lakóház a dél-libanoni Majdal Zounban 2023. december 8-án. Az izraeli hadsereg a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy négyszázötven célpontját támadta a Gázai övezetben, és légicsapásokat mért Libanon izraeli határánál a Hezbollah síita milíciára előző nap.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

Kaiser Ferenc: a véres válaszcsapáshoz Iránnak nem is kell átlőnie Irak és Jordánia felett

A szakértők hétfő reggeli iráni támadással számoltak Izrael ellen, ám egy egyelőre elmaradt. Ez ugyanakkor nem jelenti a konfliktus enyhülését. De hogyan tud megtámadni egy ország egy nem szomszédos államot? Az InfoRádió Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdezte.

Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, Irán és Izrael közt ott van Irak és Jordánia is, tehát nem olyan egyszerű ügy egy iráni támadás Izraelben.

Az egyik legvalószínűbb forgatókönyv Kaiser Ferenc szerint, hogy valami hasonlóra kerülne sor, mint idén áprilisban.

"Akkor Irán több hullámban a saját területéről ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és úgynevezett cirkáló lőszerekkel – ezt a köznyelv inkább kamikaze vagy öngyilkos drónnak nevezi – támadta Izraelt. Akkor többnapnyi folyamatos figyelmeztetés után lényegében pontosan tudta a másik fél, hogy mikor jön a támadás. Irán szemmel láthatóan nem akart eszkalációt, ugyanakkor a damaszkuszi konzulátus elleni légicsapást valahogy meg kellett torolnia. Most annyiban más a helyzet, hogy Iránon belül követett el célzott likvidálást vélhetőleg Izrael, de a zsidó állam ilyenkor azt az egyébként nagyon hatékony taktikát választja, hogy nem vallja be, de nem is cáfolja, hogy ő volt" – vázolta az NKE docense.

Erre szerinte valamilyen nagyobb válaszcsapásnek kell érkeznie, de a legvalószínűbbnek egy nagyobb méretű rakétatámadást tart, akár különféle fegyverrendszerekből, amelyekkel Irán saját területéről eléri Izraelt, és ezekből egyes becslések szerint akár több tízezer is lehet Iránnak. Ez azonban Kaiser Ferenc szerint "nem feltétlenül reális forgatókönyv", mert egy ilyen tömeges iráni csapás biztos, hogy kiszélesítené a konfliktust, és "nem létezik olyan, hogy az Egyesült Államok ebből kimaradna".

Márpedig több tucat amerikai szárazföldi bázis van Egyiptomtól kezdve Irakon át Szíriáig, a gazdag öböl menti monarchiákban.

"Több tucat amerikai hadihajó van a Vörös-tengeren, a Perzsa-öbölben és a Földközi-tenger keleti medencéjében, illetve nyugati NATO- és egyéb hadihajók. Ezekre is mérhet akár maga Irán is támadást, de sokkal valószínűbb, hogy különféle iraki és szíriai síita milíciák, például a jemeni húszik mérnek támadást, illetve az is benne van a pakliban sajnos, hogy a Hezbollah mér tömeges rakétacsapást Izraelre, hiszen a libanoni szervezetet Irán több ezer olyan rakétával ellátta, amellyel Izrael teljes területére képes csapást mérni" – mondta a külpolitikai szakértő.

A kiterjedt csempészútvonalakon Irán könnyen segítheti fegyverekkel a Hezbollahot, mert a síita miliciák révén akár Irak, akár Szíria felől vannak szárazföldi folyosók, de csempészhajókon a tengeren keresztül is el tudja juttatni a fegyvereket. Ugyanez igaz a húszikra, náluk is hosszú évek óta zajlik az iráni fegyverszállítás, bár október óta a nyugatiak sokkal jobban figyelik a hajóforgalmat és rengeteg csempészhajót sikeresen elfogtak, de a megelőző években Irán és a húszik nagyon komoly fegyverkészleteket halmoztak fel jemeni területen.

A Hamászhoz fegyvert juttatni ugyanakkor most "nyilván nagyon nehéz", hiszen a Gázai övezet déli, délnyugati, Egyiptom felé eső sávját az izraeli haderő elfoglalta, és Egyiptom is megnövelte a katonai jelenlétét, tehát a Hamászhoz nem nagyon jut el iráni támogatás, viszont a többi szervezethez, akár a jemeni húszikhoz, akár a Hezbollahhoz, "nem is beszélve az iraki meg a szíriai milíciákról, özönlik az iráni fegyver".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Limant ostromolják az oroszok, ukrán ellentámadásról jönnek pletykák - Híreink az ukrán frontról szerdán

Limant ostromolják az oroszok, ukrán ellentámadásról jönnek pletykák - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×