Egyesek szerint a hét elején már sejteni lehetett, hogy "valami lóg a levegőben". A német és a nemzetközi sajtó arról cikkezett, hogy Putyin legfőbb szövetségese, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megkegyelmezett egy halálra ítélt német katonaorvosnak, akit terrorcselekmények elkövetésével vádoltak. Információk szerint a kegyelmi döntést Minszk és Berlin között konzultációk előzték meg, és a német kormány "ellenszolgáltatást" ígért.

Ezt követően bombaként robbant a hír arról, hogy az Egyesült Államok több más nyugati országgal szövetségben a hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre Oroszországgal. A szemben álló felek összesen 26 embert adtak át egymásnak. A Nyugat részéről tíz olyan, Oroszországnak átadott emberről volt szó, akiket az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, illetve Norvégiában börtönöztek be. Oroszországból, illetve Fehéroroszországból pedig tizenhárom embert Németországba szállítottak át, hármat pedig az Egyesült Államokba.

Joe Biden amerikai elnök külön is köszönetet mondott Németországnak, hangsúlyozva, hogy

Berlin "különösen nagy engedményeket tett" a fogolycsere érdekében.

Az említett "nagy engedménnyel" kapcsolatban arra utalt, hogy a német kormány korábban nem volt hajlandó az oroszok által kért személy elengedésére.

Az illető egy brutális gyilkos, Vagyim Kraszikov, akit a német hatóságok 2021-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek egy korábban Csecsenföldön harcoló katonai vezető 2019-ben történt meggyilkolásáért. Kraszikov az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) magas rangú tisztje volt. Most a német engedmények köszönhetően immár visszatérhetett hazájába.

Kraszikovot a "tiergarteni gyilkosként" emlegették, a német főváros legnagyobb parkjában ugyanis áldozatával fényes nappal hangtompítós pisztollyal végzett. Mindez indokolta, hogy szabadon bocsátását Németországban vita övezte, de Vagyim Kraszikov szabadon bocsátása a német sajtó szerint különösen fontos volt Vlagyimir Putyin számára.

A fogolycsere keretében a Minszkben halálra ítélt Rico Krigerrel együtt oroszországi börtönökből három német állampolgár is visszanyerte szabadságát.

Olaf Scholz kancellár az Oroszországban bebörtönzött német állampolgárok testi épségének, illetve életének védelmével magyarázta a döntést. A kancellár a köln/bonni repülőtéren személyesen fogadta csütörtök késő este az oroszországi börtönökből elengedett német állampolgárokat. Nyilatkozatában Kraszikov elengedésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy

nem volt könnyű a döntés egy életfogytiglani börtönre ítélt gyilkos kitoloncolásáról.

Szavai szerint az ítélet végrehajtásával szemben ártatlan emberek, illetve politikai foglyok életének kockázata állt. "A szövetségi kormány számára kulcsfontosságú volt , hogy megvédje állampolgárait, valamint szolidaritást vállaljon az Egyesült Államokkal" – érvelt a kancellár.

A német portálok utaltak arra, hogy a német jogban nincs jogalap ilyen súlyú bűnözők szabadlábra helyezésére. Törvényileg csak elnöki kegyelemben részesülhetnek, vagy pedig a a büntetés letöltése céljából hazatoloncolás lehetséges. Ezzel szemben Kraszikovot otthon Putyinnal az élen nemzeti hősként fogadták. Az orosz államfő közölte, hogy állami kitüntetésben részesítik a szabadon engedett oroszokat.

A kancellár hangsúlyozta azt is, hogy a döntést alapos egyeztetés és mérlegelés után "közösen" hozta meg a kormánykoalíció, és egyetértett vele Friedrich Merz, az ellenzéki CDU vezetője is, akit előzetesen tájékoztattak.

Marco Buschmann szabad demokrata igazságügyi miniszter elismerte, hogy "fájdalmas" engedményeket" kellett tenni az Oroszországban bebörtönzött foglyok szabadon bocsátása érdekében. A szociáldemokrata SPD külpolitikai felelőse, Michael Roth az X platformon közzétett üzenetében Kraszikov elengedését azzal indokolta, hogy – mint fogalmazott – "néha emberiességi okokból alkut kell kötni az ördöggel".