Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, június 30-án a nemzetgyűlési választás első fordulóját a Marine Le Pen által fémjelzett jobboldali Nemzeti Tömörülés nyerte nagy fölénnyel (33,5 százalék), mögötte a négy baloldali pártból – Szocialista Párt, Kommunista Párt, Zöldek és Engedetlen Franciaország – álló pártszövetség, az Új Népfront végzett 28,1 százalékkal, és csak a harmadik helyet szerezték meg Emmanuel Marcon francia elnök centralista szövetségesei 20 százalékkal. Ezzel szemben a második fordulóban az Új Népfront végzett az élen, míg a Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult.

"A francia választási rendszer sajátossága, hogy nagyon nehéz kiszámítani, miként alakulnak az eredmények, hiszen a második fordulóban lehetőség van arra, hogy visszalépjenek bizonyos jelöltek a különféle pártokból. A két forduló között

viszonylag váratlanul célt ért az amúgy eltérő politikai nézeteket valló pártok legfontosabb törekvése, hogy félretéve mindenfajta politikai szembenállásukat megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés hatalomra jutását"

– fogalmazott az InfoRádióban Fejérdy Gergely, hozzátéve: bár az utóbbi napok felmérései azt mutatták, hogy egyre növekvőben van mind az Emmanuel Macron elnök pártcsoportja, mind az Új Népfront tábora.

Ennek eredményeként „elég furcsa” helyzet alakult ki a szakértő szerint az egyébként „jobbra tolódott” Franciaországban: egy baloldali csoportosulás győzött a nemzetgyűlési választásokon. Ugyanakkor nagy kérdés, hogyan tudnak majd egyezségre jutni és kormányt alakítani, miután a baloldali tömörülést négy elég eltérő politikai kör alkotja, amely összességében nem tett szert meggyőző többségre, ráadásul három nagy blokk áll egymással szemben minimális különbséggel – tette hozzá a Külügyi Intézet munkatársa.

A június végi és a most vasárnapi eredményből kiindulva a baloldali tömörülés „erőssége” elsősorban a politikai számtannak köszönhető.

"A szavazók leginkább valami ellen szavaztak, nem annyira valami mellett.

Franciaországban nagy félelmet váltott ki jelentős körökben a jobboldali, de szélsőjobboldalinak nevezett Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülése" – mondta a vezető kutató, megjegyezve: Marine Le Pen pártja 34 százalékot szerzett az első fordulóban, tehát akkor sem ért el 50 százalék fölötti többséget, és a magas, ritkának számító 60 százalékos részvételi arányból jól látszik, hogy a „maradék tábor” ment el szavazni. A szakértő megfogalmazása szerint minden sajtótermék, minden politikai és gazdasági erő belevetette magát az egyhetes kampányba, és ennek következtében jött ki az eredmény, amelyben fontos szerepet játszott, hogy a visszalépők összeadott szavazatai többet értek, mint egyetlen párt szavazatai.

Miután a mandátumbecslések alapján egyik erő sem szerzett abszolút, mi több, igazából relatíve többséget sem – 10-15 képviselő különbség lehet a Macron-féle tábor és az Új Népfront között –, várhatóan hosszú idő lesz, mire megalakul az új francia kormány. Fejérdy Gergely szerint a kormányfő kinevezése nehéz feladat lesz, hiszen tradicionálisan a nyertes tömbből szoktak választani valakit, de az elnöknek jogában áll bármikor és bárkit kiválasztani miniszterelnöknek. „Nagy kérdés, hogy a saját táborából, vagy baloldalról választ-e, és mikor. Kedden elutazik a washingtoni NATO-csúcsra, tehát minden bizonnyal a hét vége előtt nem sok esély van arra, hogy bárkit is megnevezzen” – tette hozzá. Bár ennek nincs is időkerete, mivel július 18-án ül össze az új francia parlament, addigra kénytelen lesz a folyamatot elindítani.

Szintén érdekes lesz – folytatta a szakértő –, hogy miként fognak megoszlani a különböző fontos pozíciók a parlamentben, így például, hogy ki lesz a nemzetgyűlés elnöke, ami Franciaországban a harmadik legfontosabb méltóság. Megismételte:

ilyen típusú helyzet még nem állt elő Franciaországban,

ennek következtében nagyon nehéz megjósolni, hogy milyen kormány fog megalakulni, de minden bizonnyal nehéz lesz koalíciót alakítani, hogy az abszolút többség meglegyen. "Erre Franciaországban sem tradíció, sem túlzott mozgástér nincs, hiszen nagyon eltérő politikai nézetű pártok között kellene kialakítani kompromisszumot, de semmi sem lehetetlen” – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.