Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Ausztria választás előtt: a kancellár kétféle koalíciót is el tud képzelni, de különös feltételekkel

Karl Nehammer a Zöldekkel is folytatná, ha lelép a környezetvédelmi minisztere, vagy koalícióra lépne a választások első számú esélyesével, a Szabadságpárttal is, csak éppen a pártelnökkel nem hajlandó együttműködni. Ausztria szeptemberben választ.

A múlt héten még arról érkezett hír, hogy alig több mint három hónappal a szeptember 29-i parlamenti választások előtt "tombol" a koalíciós válság Ausztriában. A konzervatív néppárti (ÖVP) kancellár ugyanis annyira megorrolt a koalíciós partner Zöld Pártra, hogy még a kormányzati szövetség azonnali felmondása is megfordult a fejében. Karl Nehammer végül azonban elállt ettől, arra utalva, hogy a közelgő országos szavazás előtt ez nagy káoszt okozna Ausztriában. Abban azonban a jelek szerint biztos, hogy az Osztrák Néppárt alakíthatja a következő koalíciót is.

Nem csak a pártelnök-kancellár ilyen bizakodó, hanem az ellenzéki, radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), illetve annak vezetője, Herbert Kickl is, aki Kickl épp a napokban vázolta pártja kormányzati programját a remélt választási siker nyomán, de a lehetséges koalíciós partnerre nem tért ki. Az FPÖ elnöke első helyre a menekültek, illetve migránsok befogadásának drákói szigorítását helyezte, mintaként említve Magyarország menekültpolitikáját.

A közelmúltban végzett felmérések szerint a Szabadságpárt jelentős előnnyel vezeti a parlamenti pártok népszerűségi listáját, megelőzve a néppártot, valamint az ellenzéki szociáldemokrata pártot (SPÖ) is.

Mindenesetre Nehammer mostani, a salzburgi Servus televíziónak adott exkluzív interjújában abból indult ki, hogy a választások nyomán pártja alakíthat ismét kormánykoalíciót. Az interjúban több olyan kijelentés hangzott el, amelyek az elmúlt időszak eseményei után meglepetést keltettek. Így múlt heti nyilatkozata ellenére a kancellár nem zárta ki, hogy jelenlegi partnerével, a Zöld Párttal is folytatná a koalíciós együttműködést. Egyetlen feltételként csupán azt szabta, hogy a jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler semmilyen kormányzati szerephez sem juthat. A két koalíciós párt vitáját éppen az okozta, hogy Gewessler a múlt hét elején a kancellár tudta, illetve beleegyezése nélkül áldását adta az Európai Unió denaturációs, azaz a természet helyreállítását célzó törvénytervezetéhez.

A mostani interjúban ugyanakkor elismerte, hogy a négy és fél éve tartó közös kormányzás idején a két párt együttesen "nagyon sok válságot küzdött le". Ennél is nagyobb meglepetést keltett, hogy korábbi nyilatkozataival ellentétben

Karl Nehammer nem zárta ki a szabadságpárttal való esetleges együttműködést sem.

Az ÖVP és az FPÖ koalíciója Sebastian Kurz akkori néppárti kancellár irányításával 2017 és 2019 vezette az országot, 2019-ben azonban az akkori szabadságpárti alkancellár, Heinz-Christian Strache nevéhet fűződő, Oroszországhoz kapcsolódó lehallgatási botrány miatt a kancellár és vele a kormány lemondani kényszerült. Ezt követően kezdődött a néppárt és a zöldek pártjának közös regnálása.

Nem zárta ki Nehammer a pártja és a Szabadságpárt jövőbeli kormányzati együttműködését sem, ehhez viszont ismét egy politikus személyéhez kötött feltételt szabott: kizár mindenfajta kormányzati együttműködést Herbert Kickllel. Ugyanakkor hozzátette, hogy "nagyon sok" olyan józan gondolkodású szabadságpárti politikussal áll kapcsolatban, akik elfogadhatók számára. "Ebből kiindulva együttműködő partnerként a szabadságpártot sem zárom ki" – idézte a televízió a kancellárt.

Korábbi felmérések a választások után egy esetleges nagykoalíciónak, azaz a néppárt és a jelenleg ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt kormányzati együttműködésének adtak a legtöbb esélyt. Nehammer viszont most egyértelműen arra utalt, hogy nem zárható ki sem a jelenlegi koalíció folytatása, sem a Kickl nélküli Szabadságpárttal való együttműködés, de az SPÖ-vel való esetleges együttműködésről nem beszélt. Annak ugyanakkor megfigyelők csekély esélyt adnak, hogy a szabadságpárt beleegyezne egy Kickl nélküli kormányzati együttműködéshez.

Egy, a Kurier című lap által készített egészen friss felmérés szerint az osztrák választókat leginkább az illegális bevándorlás korlátozása foglalkoztatja. Legfőképp ez magyarázza, hogy Herbert Kickl pártja rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×