Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.56
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt vezetője beszédet mond egy kampányrendezvényen Londonban 2019. november 1-jén. Nagy-Britanniában december 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Gálik Zoltán: hiába Nigel Farage nagy menetelése, mandátum nélkül maradhat a pártja

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban nem kertelt Rishi Sunak problémáit látva, Nigel Farage előretörésének viszont komoly gátja lehet a választási rendszer. A skót függetlenség ügyéről is szólt a londoni várható változások fényében.

Újabb botrány tépázza a kormányzó Konzervatív Pártot. Eddig négy tory képviselő ellen indult vizsgálat, mert a jövő havi parlamenti választások kiírása előtt fogadtak a választás időpontjára. A gyanú bennfentes információk birtokában történt fogadás.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerinte ez egy újabb csapás az amúgy sem túl jó helyzetben lévő konzervatívokra.

"Nem az első. A legutóbbi akkor történt, amikor Rishi Sunak miniszterelnök elhagyta az 1944-es partraszállás ünnepségének záró részét, és ezt nagyon sokan a szemére hányták. Emellett jön fel a Függetlenség Párt, amit Nigel Farage vezet, ez most Reformáljuk Meg az Egyesült Királyságot! néven fut, és szintén a tory párt babérjaira tör, úgyhogy valóban 20 százalék körül mérik most a Konzervatív Pártot, ami történelmi vereséget vetít előre" – fejtegette az InfoRádióban Gálik Zoltán.

A felmerült csalásról elmondta, most kezdődik a vizsgálat, és a vetélytársak, elsősorban a Munkáspárt, azt szeretnék, ha az eredmények minél hamarabb nyilvánosságra kerülnének.

A konzervatívok 20 százalékához képest a Munkáspárt támogatottsága kétszer ekkora,

így akár 480 képviselői helyet is elvihetnek a 650 fős parlamentben, de a szakértő hozzátette, az elmúlt hetekben mérséklődött az előny, hiába zsugorodik folyamatosan a Konzervatív Párt.

Az Egyesült Királyságban a legtöbb szavazatot vivő viszi a helyet a választókerületben, és nincs kompenzációs lista, így az is lehet, hogy a Farage-párt egy helyet sem szerez majd. Emellett jól szerepelhetnek magukhoz képest most a zöldek, de ők 5 százalék körüli népszerűségnél tartanak, rajtuk kívül a liberális demokraták szerepelhetnek még jól, 10-20 helyre számíthatnak Gálik Zoltán szerint.

A szakértő arra számít, hogy sok olyan politikus most fog távozni a közéletből, aki a brexit levezénylésében játszott szerepet, köztük David Davis vagy Liam Fox.

A skótok ügye most lecsillapul

Közben a skót miniszterelnök arról beszélt, hogy a skót kormánynak demokratikus felhatalmazása van Skócia függetlenségének kivívására, de több ilyen, sikertelen próbálkozás volt már. Ezzel kapcsolatban Gálik Zoltán azt mondta, a 2014-es népszavazás óta most látszik a legkisebb esély arra, hogy ez bármilyen módon az elkövetkezendő időszakban téma legyen, hiszen Skóciában óriási átrendeződés várható a politikai palettán.

2007 óta a Skót Nemzeti Párt képviseli a parlamentben Skóciát a legnagyobb számban. Jelenleg 59 képviselőt küldhet Skócia a Westminsterbe, ebből 43 a Skót Függetlenség Párt tagja, hét konzervatív van, és mindössze két munkáspárti. Most a Munkáspártnak 39 százalékot mérnek, a Skót Nemzeti Pártnak pedig csak 29 százalékot, ami 2014, a függetlenségi szavazás óta a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb. A konzervatívoknak 12 százalékot, és a többieknek pedig jóval kevesebbet jósolnak.

"Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem fog az a választási ígéret beérni, hogy ez a választás egyben szavazás lenne a függetlenségre is, mint ahogy szerette volna ezt a függetlenségpárti nacionalista párt korábban javasolni" – mondta Gálik Zoltán. Egyébként körülbelül 45-45 százalék támogatja azt, hogy legyen népszavazás újra a skótoknál. Maga a munkáspárti elnök sem támogatna egy ilyen népszavazást, márpedig London bólintása mindenképp kellene a referendumhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×