Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia - amely vélhetően tovább gyorsul az elkövetkezendő években - aggodalomra ad okot.

A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett.

"Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője.

Az intézet adatai szerint a világban januárban fellelhető mintegy 12 ezer nukleáris robbanófej nagy részét katonai raktárakban tárolják, ám a maradékot - körülbelül négyezret, azaz mintegy hatvannal többet, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában - rakétákra és egyéb légi eszközökre szerelték.

A nukleáris fegyverek száma folyamatosan csökken azóta, hogy - a hidegháború lezárásaként - az Egyesült Államok és Oroszország a robbanófejek fokozatos leszerelésében állapodott meg.

A SIPRI adatai szerint kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, valamint Izrael és Észak-Korea is.

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet felmérése szerint e kilenc állam összesen több mint 91 milliárd dollárt fordított nukleáris arzenálja fejlesztésére 2023-ban, 10,7 milliárddal többet, mint 2022-ben. A legtöbbet, 51,5 milliárd dollárt az Egyesült Államok költött, őt követte Kína 11, 8 milliárddal, majd Oroszország 8,3 milliárddal.