Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
A szakszervezetek, az újonnan létrehozott baloldali koalíció és civil szervezetek felhívására tüntetnek a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) ellen Párizsban 2024. június 15-én. Franciaországban június 30-án és július 7-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
Nyitókép: Andre Pain

Tömegtüntetések Marine Le Pen pártja ellen

A rendőrség szerint 250 ezren, a szervezők szerint 640 ezren tüntettek szombaton Franciaországban, mintegy kétszáz városban a Nemzeti Tömörülés ellen meghirdetett megmozdulásokon.

Emmanuel Macron államfő a pártjának a múlt vasárnapi európai választásokon elszenvedett veresége után kétfordulós előrehozott választásokat írt ki június 30-ra és július 7-re, amelyeknek a felmérések szerint a legnagyobb esélyese a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN).

Az öt legjelentősebb szakszervezet és számos civil szervezet "a lehető legszélesebb körű megmozdulásokra" szólított fel "a szélsőjobboldal ellen", attól tartva, hogy az előrehozott választásokat követően a 28 éves Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje alakíthat kormányt.

A legnagyobb megmozdulás Párizsban volt, ahol a rendőrség szerint 75 ezren vonultak az utcára.

A felhíváshoz csatlakoztak a baloldali pártok is, amelyek Új Népfront néven közös jelölteket állítanak az előrehozott választásokon.

Párizs, 2024. június 15.
A jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elleni tüntetésen megrongált párizsi buszmegálló mellett rohamrendőrök 2024. június 15-én. Franciaországban június 30-án és július 7-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI/AP/Michel Euler
Párizs, 2024. június 15. A jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elleni tüntetésen megrongált párizsi buszmegálló mellett rohamrendőrök 2024. június 15-én. Franciaországban június 30-án és július 7-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak. MTI/AP/Michel Euler

Francois Hollande volt szocialista államfő szombaton meglepetést okozott azzal, hogy bejelentette, egykori választókörzetében a közép-franciaországi Tulle városában elindul a képviselői helyért.

"A helyzet még soha nem volt ilyen súlyos" - indokolta döntését az exelnök.

Gabriel Attal miniszterelnök szombat este számos intézkedést ígért a megélhetési problémák javítására, egyebek mellett az energiaszámlák 15 százalékos csökkentését jövő téltől.

Az Opinionway kutatóintézet szombaton közzétett felmérése szerint ha vasárnap tartanák a választások első fordulóját, az RN 33 százalékos támogatottságra számíthatna, a baloldali szövetség 25, míg az elnöki tábor 20 százalékot érne el.

A jelöltállítás vasárnap este 6 órakor ér véget. A nemzetgyűlés tagjait kizárólag egyéni körzetekben választják, listás szavazás nincs. Az első fordulót június 30-án tartják, s azok a jelöltek jutnak tovább az egy hét múlva esedékes második fordulóba, akik legalább 12,5 százalékot elértek, így akár három jelölt is megküzdhet egy-egy helyért július 7-én.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×