Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Ferenc pápa audiencián fogadja az Olasz Vöröskereszt munkatársait a Vatikán VI. Pál pápa termében 2024. április 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Angelo Carconi

Ferenc pápa a G7-csúcson mondta el véleményét a mesterséges intelligenciáról

Ferenc pápa elbűvölő, de félelmetes eszköznek nevezte a mesterséges intelligenciát, amelyhez szerinte "etikai algoritmusok" szükségesek. A katolikus egyházfő a hét legfejlettebb ipari ország (G7) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, a dél-olaszországi Borgo Egnazia üdülőhelyen mondott beszédet pénteken.

Katolikus egyházfő első alkalommal vett részt az országcsoport csúcsértekezletén.

A pápa a mesterséges intelligenciáról rendezett panelbeszélgetésen szólalt fel, és több kétoldalú megbeszélést is tartott. Találkozott Joe Biden amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia, Narendra Modi indiai, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Recep Tayyip Erdogan török, Abdel-Madzsid Tebbun algériai és William Samoei Ruto kenyai elnökkel, valamint Justin Trudeau kanadai kormányfővel és Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával.

A Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán közölt beszámoló szerint az ukrán elnök köszönetet mondott a pápának az ukrán nép irányában tanúsított közelségéért és az országba juttatott humanitárius segítségért. Találkozójukon szó esett a háború következményeiről, az orosz "légi terrorról", az ukrajnai nehéz energetikai helyzetről. Beszéltek a lehetséges békemegoldásokról, a Szentszék szerepéről az Ukrajna számára igazságos és fenntartható béke elérésében, valamint a hétvégi svájci békekonferencia várható eredményeiről.

Nagyra értékeljük a Vatikán részvételét a békekonferencián, és a Vatikán által tett erőfeszítéseket az Oroszországba szállított ukrán gyermekek hazatérése érdekében - olvasható a bejegyzésben.

A legfejlettebb ipari országok képviselőinek jelenlétében tartott beszédében Ferenc pápa elbűvölő, de félelmetes eszköznek nevezte a mesterséges intelligenciát, és annak hatásáról beszélt az emberiség jövőjére.

Úgy vélte, vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia az emberi tudás és az ipar forradalmához vezet. Előnyként említette az ismeretekhez való hozzáférés demokratizálódását, a tudományos kutatások hatalmas előreugrását, vagy olyan munkavégzések átruházását a gépekre, amelyek megterhelők az ember számára.

Ezzel egy időben Ferenc pápa szerint a mesterséges intelligencia mély szakadékot teremthet a fejlett és a hátrányos helyzetű nemzetek, az uralkodó és az elnyomott társadalmi osztályok között, "az emberek közötti találkozás" kultúráját a "selejtezés kultúrájával" helyettesítve.

Az egyházfő megjegyezte, hogy az ember kezdetektől fogva egyszerűbb, majd egyre fejlettebb eszközökkel segítette életét, a mesterséges intelligencia azonban - tette hozzá - sajátos eszköz, amely a gépekre bízza a döntés lehetőségét.

"Remény nélküli jövőre ítéljük az emberiséget, ha elvesszük az emberektől a döntési képességet saját magukról és életükről, és azokat a gépek döntéseitől tesszük függővé" - hangoztatta Ferenc pápa.

Ezért a közvetlen emberi irányítás nélküli harci eszközök fejlesztésének és használatának betiltását szorgalmazta: "egyetlen gépnek sem szabad döntenie arról, hogy megfosszon-e egy embert az élettől vagy sem".

Az egyházfő figyelmeztetett, hogy az ember számít fejlődőképesnek, az ember képes "cselekedeteivel meglepni a világot", a mesterséges intelligencia pedig nem egy másik ember, akivel nekünk érzelmi vagy bármilyen más függőségi kapcsolatot kell létesítenünk.

A pápa kifejtette, a nyugati világ kezdi elveszíteni az ember képviselte értékrendet. A mesterséges intelligenciának "jobb jövőt kell építeni, minden ember jólétének alárendelve" - mondta.

Éppen ezért etikus algoritmusokat, szóhasználata szerint "algor-etikus" irányelveket, valamint a mesterséges intelligencia fölötti "egészséges politikai ellenőrzést" sürgetett.

"A békéhez is jó politika kell" - jegyezte meg Ferenc pápa.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×