Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Hadgyakorlatra érkező dél-koreai katonák a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet dél-koreai oldalán, Padzsu közelében 2020. június 18-án. Észak-Korea két napja felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát, Phenjan katonákat küldött a két határ menti, Korea-közi ipari zónába, és nem veszi fel a kapcsolatot Szöullal a feszültségek elsimítása érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/YNA

Észak-koreai katonák átlépték a dél-koreai határt, figyelmeztető lövésekkel válaszoltak

A szöuli vezérkar tájékoztatása szerint ismeretlen tevékenységet végeztek a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet területén a határsértő katonák, de valószínűleg nem volt szándékos a határátlépés.

Mintegy húsz észak-koreai katona átlépte az Észak- és Dél-Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalat, de miután a dél-koreai hadsereg figyelmeztető lövéseket adott le, visszatértek a határ északi oldalára – közölte a szöuli vezérkar.

A katonák a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet (DMZ) területén húzódó katonai demarkációs vonalat (MDL) vasárnap helyi idő szerint 12 óra 30 perckor lépték át.

A figyelmeztető lövéseket követően a határsértők visszavonultak, a dél-koreai hadsereg pedig további szokatlan tevékenységet nem észlelt.

A határsértő katonák ismeretlen tevékenységet végeztek a DMZ területén, ugyanakkor figyelembe véve, hogy a figyelmeztető lövések és a dél-koreai hadsereg hangszóróiból szóló felszólítások után azonnal visszatértek az északi oldalra, feltételezhető, hogy nem volt szándékos a határátlépés – áll a szöuli vezérkar közlemyénében.

Az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború hivatalosan nem békeszerződéssel, hanem fegyverszüneti megállapodással ért véget, így a két ország technikailag a mai napig hadban áll egymással.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×