A pártoknak bevételi forrást jelent a magán- vagy jogi személyektől származó adomány, valamint az a támogatási összeg, amelyet az állam folyósít aszerint, hogy mekkora a képviseletük az európai és a szövetségi parlamentben, valamint a tartományok törvényhozásában. A pártoknak a Bundestag elnökét évente kell tájékoztatniuk arról, hogy mekkora összegben, illetve honnan érkeznek adományok.

A ZDF közszolgálati televízió és 25 további médium, valamint a Lobbycontrol civil szervezet közös nemzetközi kutatása szerint az adományok 77 százaléka esetében azonban az elmúlt években beérkezett elszámolási jelentések nem adtak választ a forrásra. A beszámolóból kitűnt, hogy

2022-ben 100 millió eurós adomány, úgynevezett mandátum-hozzájárulás "lógott a levegőben".

Mindez – mint a közszolgálati televízió értékelte – arra utal, hogy Németország az átláthatóság tekintetében az Európai Unió többi tagállamához viszonyítva igencsak rosszul teljesít.

Az átláthatóság hiánya azonban nem egészen a pártok "bűne". Az érvényben lévő, erősen vitatott párttörvény ugyanis rögzíti, hogy az éves kötelező jelentésben a pártok csak azokat az adományozókat kötelesek név szerint említeni, akiktől 10 ezer eurót meghaladó összeg érkezett számlájukra. Az adományok nagy része ugyanakkor ez a küszöb alatt van. Az "ismeretlen eredetű" juttatás ily módon olyan kisebb adományokat is jelenthet, amelyek "taktikai okokból felaprózva" 9999 eurós vagy ennél alacsonyabb összegben érkeznek. Ebből fakadóan pedig azok eredetének nyilvánosságra hozatala nem kötelező.

A ZDF által ismertetett összegzés szerint 2022-ben a legtöbb adományt, illetve hozzájárulást az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió, a CDU kapta 36 millió euróval. Az összeg 87 százaléka az említett küszöb miatt a származást illetően "nyilvános bizonyíték" nélkül maradt. A kisebbik konzervatív párt, a Keresztényszociális Unió (CSU) esetében ugyanez az arány ennél is magasabb, azaz 89 százalékos volt.

A legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD 2022-ben magánadományokból 27 millió euróhoz jutott, az összeg 79 százalékáról a küszöb miatt nem kellett parlamenti számlát kiállítania.

A ZDF szerint az adományok nagy része minden valószínűség szerint a szó szoros értelmében magánszemélyektől érkezik. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egyes személyek mögött gyanús szervezetek, illetve egyesületek "rejtőzhetnek".

Az elmúlt években civil szervezetek, köztük a Transparency International Németország sürgették, hogy a "publikációs küszöböt" az eddigi tízezer euró helyett kétezer euróban állapítsák meg.

A jelenlegi kormánypártok, az SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP a koalíciós megállapodásban eredetileg 7500 eurós küszöbben állapodott meg, de szigorítás ennek ellenére nem került napirendre. A ZDF szerint a CDU/CSU ellenzéki pártszövetség a csökkentés ellen foglalt állást. A koalíció pártjai szerint mivel a jogszabály valamennyi pártot érint, annak módosításához a pártok közötti konszenzusra lenne szükség.