A kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) által több mint hat hónapja benyújtott javaslatot 177 igen és 172 nem szavazattal hagyta jóvá az alsóház. A jogszabályt először március közepén szavazta meg az alsóházi képviselők többsége, amely ezután a felsőház elé kerül, ott viszont megvétózták az indítványt, ezzel visszaküldve az alsóházba.
A törvény kihirdetését követően a bíróságoknak két hónapjuk lesz tanulmányozni, hogy az új jogszabály miként befolyásolja a folyamatban lévő eljárásokat.
Az amnesztiatörvény lényege, hogy
megszünteti a "büntetőjogi, közigazgatási és számviteli felelősségét" azoknak, akik közreműködtek a katalán függetlenségi törekvések előmozdításában a 2011 novemberétől 2023 végéig tartó időszakban.
Az előterjesztésről szóló parlamenti voksolás, és az azt megelőző rövid vita feszült hangulatban, számos bekiabálás mellett zajlott le.
Normalizáló törvény vagy a hatalom elcserélése kiváltságokért?
Artemi Rallo, a PSOE vezérszónoka arról beszélt, hogy az amnesztia hozzájárul a helyzet normalizálásához Katalóniában, példaként hozta fel, hogy a május 12-i tartományi választások eredménye már igazolta a szocialisták politikáját.
"Ez a hatalom elcserélése kiváltságokért" - ezekkel a szavakkal bírálta a jogszabályt Albero Núnez Feijoó, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) elnöke, hozzátéve, hogy a kormányfő hazudott a spanyoloknak, mert korábban azt ígérte: nem lesz amnesztia.
Személyes érdekeinek előtérbe helyezését rótta fel a miniszterelnöknek Santiago Abascal, a Vox párt elnöke, aki szerint az amnesztiában részesülő katalán politikusok "a legrosszabb bűnöket" követték el, amelyeket politikai képviselők elkövethetnek.
A spanyol parlament katalán függetlenségi pártjai történelmi napról, győzelemről beszéltek felszólalásaikban, de kiemelve azt is, hogy már eleve senki sem érdemelt volna börtönbüntetést.
"Soha nem lett volna szükségünk erre a törvényre, ha a spanyol állam a szabadság európai normáinak megfelelően lépett volna. (...) ha a PSOE és a PP nem vett volna részt az elnyomásban" - fogalmazott Míriam Nogueras, az Együtt Katalóniáért (Junt pel Catalunya) frakcióvezetője.
A függetlenségi párt abban bízik, hogy alapítója,
Carles Puigdemont volt katalán elnök a jogszabálynak köszönhetően a nyáron büntetlenül visszatérhet Spanyolországba több mint hat éve tartó brüsszeli emigrációjából.
Isabel Díaz Ayuso, a madridi autonóm tartomány elnöke még a szavazás előtt egy csütörtöki interjúban közölte: alkotmányossági kifogást nyújtanak be az amnesztiatörvény ellen a spanyolok "egyenjogúságának védelmében, a jogbiztonság és különösen a jogállamiság érdekében". Hasonló lépést jelentettek be más, szintén néppárti vezetésű régiók is.